Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
512 Szeretném még egyszer megismételni: a Magyar Demokrata Fórum követeli, hogy a kormány állítsa le az energiaszektor privatizációját mindaddig, amíg nem tesz eleget az Állami Számvevőszék előírásainak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Bauer Tamás frakcióvezetőhelyettes úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán valamenn yien tudjuk, hogy 1995ig a magyar energiaszektor teljes állami tulajdonban volt. Nem tudom, emlékezneke önök, hogy ebben a néhány évtizedben stabil volte az energiaár Magyarországon. Azt hiszem, mindenki tudja, hogy többszörösére emelkedett az energiaár . Tehát a tulajdonformával az áremelkedést fölösleges összefüggésbe hozni, mert nincs hozzá köze. Ez a dolog egyik fele. A dolog másik fele pedig az, hogy Csépe Béla fölszólalása számomra nagyon tanulságos volt, hiszen Csépe Béla képviselőtársunk abból ind ult ki, hogy a villamosenergiaszektorban jelentős fejlesztésekre van szükség, és ezeknek a fejlesztéseknek a finanszírozása nem megoldott. Igaza van. Éppen ez volt a kiindulópontja a kormány ama döntésének, koncepcionális döntésének, hogy a villamosenergi aszektor fejlesztésébe külföldi tőkét kell bevonni. Erről szól ez a történet. Mint Tardos Márton, a gazdasági bizottság elnöke említette, éppen a múlt héten hallottak az érdeklődő képviselők, akik ott voltak, egy nagyon tartalmas tájékoztatást a villamose nergiaszektor fejlesztési szükségleteiről, arról, hogy a következő másfél évtizedben többet kell befektetni a villamosenergiaszektor működőképessé tartásába, mint amennyi a villamosenergiaszektor jelenlegi össztőkeértéke. Tehát ez a tény cáfolja azt az állítást, amit az energiaprivatizációról oly sokszor hallottunk Torgyán József képviselőtársunktól, hogy állítólag ott nincs is szükség tőkebefektetésre, mert hiszen nagyobbak a kapacitások, mint a termelési szükséglet. Nem ez a helyzet, tőkét kell behozni , és amit az ellenzéki képviselőtársaink most sürgetnek: hogy állítsuk le a külföldi tőke bevonását, terheljük a villamosenergiaszektor fejlesztését a magyar adófizetőre. Ez az, amit a magyar adófizető védelmében mi a magunk részéről nem tartunk vállalhat ónak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Toller László úrnak, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetőhelyettesének. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! El kell döntetnünk, hogy miről beszélünk, mert van a magyar villamosenergiaipar, ezen belül van a termelő és a szolgáltató. A szolgáltató privatizációja történt meg, a termelők privatizációja pedig - nem mondom, hogy örülünk neki, de Cs épe Béla képviselőtársaim szándékainak teljesen megfelelően - jelenleg áll. Ennek az állásnak pedig az az oka, hogy igazán érvényes pályázatok a kiírt tenderekre nem érkeznek, mert vagy úgy dönt a külföldi befektető, hogy nagyon olcsón kívánja elvinni a fe jlesztés miatt az erőműveket, vagy pedig azt mondja, hogy drágán megveszi, de a fejlesztésben olyan határidőket kér, amelyeket maga a rendszer nem fog elbírni. Ez annyit jelent, hogy nem fog fejleszteni, tehát a villamos energia továbbra is drága lesz azér t, mert döntően ezek az erőművek a széntermelésű erőművek kategóriájába tartoznak - mint a múlt héten is elmondtam egy napirend előttinél - és ezek a széntermelésű erőművek viszonylag vagy igen drágán tudják előállítani azt az áramot, amelyet, mondjuk, az atomenergiaipar, illetve Paks durván hatodáron állít elő ma Magyarországon.
