Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 17 (245. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
500 Mindehhez hozzá kell még venni, hogy a szarvasmarhatartás közismerten a mezőgazdaság univerzális jelentőségű ágazata. Nemcsak húst ad, de a tejgazdaság európai kialakulása óta úgyszólván forradalmasította a mezőgazdasági termelést, a tejpénzzel az addig elszigetelt parasztgazdaságokat a nemzeti piacba kapcsolta be, egyszersmind a városi tömegek táplálkozását is korszerűvé tette, az állandó trágyatermeléssel pedig megemelte a talajok termékenységét, az állati termékekben felhalmozott értékekkel pedig olyan közgazdasági távlatokat nyitott, amelyek nélkül ma már elképzelni se lehet a modern társadalom életét. Mi, magyarok még a második világháború előtt is jelentős állattenyésztő ország voltunk, még CsonkaMagyarország is. Ma a majdnem nullára zsugorodott állatállománnyal a sereghajtó szerepét töltj ük be Európában. A 30 éves téeszuralom hízott marha formájában nótázta ki az országból a marhaállományt. Ehhez a rendkívül regresszív folyamathoz több évtizeden át asszisztált a Földművelésügyi - vagy ahogy akkor nevezték, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi - Minisztérium. És azt is el kell mondanunk, hogy a szarvasmarhaállomány nem egy vagy két év alatt veszett ki az országból, hanem az ötvenes évektől folyamatosan. Ilyen előzmények után senki se lepődjék meg, és ne vegye bántásnak részünkről, ha tetemre hívj uk az említett minisztériumot, és nem vagyunk elragadtatva, és nem verjük magunkat a földhöz, hogy ők kapták az agrártámogatások szétosztásának abszolút jogát. Olyan kérdésekkel pedig már foglalkozni sem érdemes, hogy a támogatások megpályázható összege ol y csekély mind a női ivarú, mind a hímivarú állatoknál, hogy azon csak mosolyogni lehet. Például egy üszőre 30 ezer forint a kevésnél is kevesebb. És mindez olyan feltételekhez kötve, ami a leghatározottabban népellenes, mert víz alá nyomja a kisgazdákat, a kistermelőt, ezzel szemben egekbe emeli a nagybirtokot, a hirtelen megtollasodott új földesurakat és a minden tekintetben levitézlett és kiérdemesült téeszeket. Mindezek kritikájaként itt sem érdektelen elmondanunk, ami az elmúlt napokban Somogyban törté nt. Mikor a gazdák meghallották a feltételeket, kijelentették, hogy tejet így ők nem termelnek, sőt, ami állatuk van, azt is eladják, de azt üzenik a miniszterelnöknek, hogy hozzon tejre, akit ő akar, meg is mondták, hogy kit, de meglehetősen illetlen és l ovagiatlan dolog volna, ha erre most újra visszatérnék és nevesíteném a javaslatot. Nem helyeselhető végül, hogy a támogatások jelentős része a kereskedelem, a bankok és az energiaipar felé folyik el, miközben a kistermelő csak sóvároghat, jobb híján nyalh atja a száját és törölheti a szemét. Sürgős és fontos, hogy változtatásokra kerüljön sor, ha le akarjuk csillapítani a falvak háborgását és helyre akarjuk állítani a nyugalmat. Az agrártámogatások 1997. évi főösszegéből a mi meggyőződésünk szerint legalább 5060 százalékot kellene az állattenyésztésnek kapnia, mert itt a legnagyobb a baj, mert csak így lehet számítani arra, hogy a mezőgazdaság lassan képes lesz a maga lábára állni. És végül, mert ez felel meg a vidék, a parasztság, a mezőgazdaságban dolgozn i akaró emberek és családok érdekeinek, amelyet meggyőződésem szerint ma is mi, kisgazdák fejezünk ki a leghitelesebben és a legjobban. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kis Zoltán földművelésügyi minisztérium i politikai államtitkár úrnak. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés még jelenlévő négy Tagja! Kedves Barátaim! Ami a támogatásokat illeti, képviselő úr is ismeri és rendelkezésére áll, i tt a folyosón is beszerezhető az agrártámogatások 1997es kiadványa, ebből elolvashatják, ha éppen nem a napirend előtti felszólalásokkal vannak elfoglalva, hogy az idei támogatások elosztását nem a minisztérium végzi, hanem az Agrárkamara, az érdekképvise leti szervezetek és a megyei FMhivatalok együttesen, tehát
