Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 17 (245. szám) - Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
487 döntések stabilitásának és tekintélyének növelésével jól segítette és segíti az államigazgatási, közigazgatási szerveket a reájuk háruló feladatok eredményes ellátásában, és ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az ügyfelek megism erjék jogaikat, és élni is tudjanak azokkal. Az eljárásjogi törvény a hatósági ügyintézésben a jogbiztonság megteremtésének egyik fontos eszköze lehet, ha az következetes a végrehajtásig bezárólag. Történeti visszatekintés vonatkozásában az alaptörvényt az elmúlt időszakban a jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében többször kellett ugyan módosítani, de annak csak egyes rendelkezéseit. A törvények egészének átfogó felülvizsgálatára 1981ben az I. törvénnyel került sor, amelyet több indok is indo kolt. Így például az addig végbement társadalmi változások új, a korábbinál magasabb követelményeket támasztottak a közigazgatással szemben, és szükséges volt a munkamódszerek, eljárási fórumok továbbfejlesztése. A megváltozott közigazgatási szervezeti fel építés indokolttá tette a korábbi hatósági fórumrendszer módosítását. Nagyszámú hatásköri változásokat is figyelembe kellett venni annak idején az 1981. évi változásoknál. Az 1981. évi módosítást követően is csak részben, megfelelő mértékben ugyan, de betö ltötte feladatát. Igen fontos ügyféli garanciát jelentett a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló, 1991. évi XXVI. törvény megalkotása és ezzel ezen eljárási törvény módosítása. (18.50) A korábbi, szűkebb körű bíróság i felülvizsgálat helyett a közigazgatási határozatok bíróság előtti felülvizsgálatának lehetősége általánossá vált. Nemcsak az ügyfelek, hanem a közigazgatási szervek részére is jó megmérettetés, hogyan állja meg a közigazgatási határozat a bírósági kontro llt. Az önkormányzati és közigazgatási hivatalok eljárásában a közigazgatás szempontjából jónak ítélhető a pernyertesség a statisztika szerint is. Bár az eljárási törvény alkalmazásával kapcsolatos összkép nem kedvezőtlen, a jogalkalmazás azonban felszínre hozta e törvény néhány fogyatékosságát is, és a szabályozás bővítésére irányuló igényeket is felvetette. Mindezekre és az időközben végbement társadalmi változásokra, valamint a magasabb követelményekre figyelemmel került be most a törvényjavaslat átfogó felülvizsgálata, amelyet teljes körűen kell majd megvalósítani. Addig is felmerül olyan jogalkalmazási probléma, amelynek rendezése az átfogó felülvizsgálatig nem halasztható, mert az ügyfelek számára a napi jogalkalmazás folyamatában a rendezetlenség, az eszközhiány súlyos hátrányt jelent vagy jelenthet. Ilyen az államigazgatás úgynevezett hallgatása, amikor az ügyfél kérelméről a közigazgatás különféle okokból - például hanyagság, a felelősség nem vállalása, anyagi és eljárásjogi jogszabályok nem kellő is merete vagy jelentősebb mennyiségű ügyirathátralék van - nem dönt, elmulasztja határozathozatali kötelezettségét. Például az ügyfél építési engedély iránti kérelmének jelentős késedelemmel történő elbírálása vagy a döntés elmulasztása esetenként anyagilag is súlyos hátrányt jelent a kérelmezőnek. Ügyféli, állampolgári panaszok alapján ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn amiatt, hogy ezen törvény nem biztosít hatékony eszközt a közigazgatási szervek határozathozatali kötelezettségének elmulasztása esetére, és felhívta az Országgyűlést az alkotmányellenes helyzet - ennek - megszüntetésére. A módosításra vonatkozó jelen törvényjavaslat az ügyfelek számára a jelenleginél kissé hatékonyabb eszközt kíván adni a közigazgatás mulasztásával szemben. Jelenleg ugyanis a közigazgatási szerv mulasztása esetén csak arra van lehetőség, hogy a mulasztót a felettes szerv - kérelemre vagy hivatalból - kötelezettségének teljesítésére felhívja. Ha a mulasztó közi gazgatási szerv erre sem tesz eleget kötelezettségének, a döntés kikényszerítésére nincs eszköze a felettes szervnek, a mulasztóval szemben csupán fegyelmi eljárás kezdeményezhető. A törvényjavaslat azt a megoldást kereste - bár véleményem szerint nem telj es mértékben találta meg , amellyel a mulasztás esetén az ügy érdemi eldöntése is biztosítható. Ahogy a törvényjavaslat indokolása is említi, számba vették a demokratikus jogállamokban hasonló helyzetre alkalmazott eljárásjogi megoldásokat. A hazai jogren dszer sajátosságaira figyelemmel azt a megoldást
