Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 17 (245. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - GODÓ LAJOS (MSZP):
485 Tisztelt Ház! A vízgazdálkodással kapcsolatosan is vannak olyan szempontok, amelyeknek még a törvény jobbítása és finomítása szempontjából lehet a módosításnak egyfajta szűk terét - e törvénymódosításoknál - majd szolgálni ré szünkről. A FideszMagyar Polgári Párt e törvénytervezetet jónak tartja, módosításokkal együtt a tisztelt Háznak általános vitára ajánlja, és azon leszünk, hogy ezek a módosító javaslatok tovább gazdagítsák és gyarapítsák ezt a törvénytervezetet. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Godó Lajos képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. GODÓ LAJOS (MSZP) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ígérem, nem sokáig fárasztom a jelen lévő képviselőtársaimat, hisz az előttem szóló két képviselőtársam már jószerével részletesen ismertette, elemezte a törvény apró részleteit, nagyon hasznos javaslatokat tettek. Én inkább a törvény szükségességéről, jelentőségéről és tartalmáról kívánok szólni, amit csokorba szedtem. Az első halászati törvényt, amely az egész ország területén egységesen rendezte a halászat jogát, több mint száz évvel ezelőtt, 1888ban fogadta el a parlament. Napjainkban a vizek halgazdálkodását, a vizeken folyó halászati és horgászati tevékenységet az 1977ben kiadott törvényerejű rendelet szabályozza. A jogszabályt az eltelt közel két évtized alatt többször módosították. A viszonylag rövid idő, de nagy rugalmasságot biztosító rendelet lehetővé tette, hogy a '90es évek eleji átmeneti időszak problémáit a szakigazgatás kezelni tudta. (18.40) Az új, halászatról és horgászatról szóló törvényre azért van szükség, mert a lezajlott tulajdonváltással összefüggő problémákra a rendelet nem ad megfelelő választ. Nem foglalkozik a halászati jog hasznosításával, ha az államtól átkerült magántulajdonosokhoz. Számos olyan kérdés van a halászatban, horgászatban, amit egy demokratikus jogállamban törvényi szinten kell szabályozni. Már csak azért is, mert a magyar lakosság több mint tizede van közvetlen kapcsolatban az á gazattal. Az a probléma is törvényi szabályozást igényel, amit a halászat és a természet, illetve a környezetvédelem között kialakult jórossz kapcsolat jelent. Törvényi szintű szabályozásra van szükség azért is, mivel a természet- és környezetvédelmi kér déseket a közelmúltban elfogadott törvények szabályozzák. A kormány által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy a halászat és a horgászat feltételei a piacgazdaság követelményeivel összhangban úgy kerüljenek meghatározásra, hogy folyamatosan biztosítsák a vízi élővilág sokféleségének fenntartását és megújulását. A törvénytervezet jelentősége, a természetes vizek halgazdálkodásában megszünteti a tulajdonjogi bizonytalanságot, lehetővé teszi a halászati és horgászati tevékenység eddiginél jobb összehangolásá t. Tisztelt Képviselőtársaim! Én Siófokon részt vettem a mezőgazdasági bizottság ülésén, és ott az érdekképviseleti szervek vezetői, a MOHOSZ vezetői, illetve a halászati szövetség vezetői azt kinyilvánították, hogy nagyon jó kapcsolatban szeretnének lenni annak érdekében, hogy ismét eredményes halgazdálkodás folytatódjon hazánkban. A miniszter úr expozéjában kiemelte a halászat, horgászat gazdasági jelentőségét. Egy számmal szeretném bővíteni expozéját, amikor elmondom azt, hogy 1983ban érte el a halászat i, horgászati tevékenységünk a csúcspontját, amikor 44 ezer tonna halat termelt meg ez az ország, azóta folyamatosan csökken, ma 2426 ezer tonna az a mennyiség, amit termelünk. És ennek, sajnos, egytizedét becsülik egyes szakértők, amely feketeúton kerül a piacra, illetve az orvhalászok, horgászok tulajdonítják el. Erre vonatkozó észrevételeket mindkét képviselő megfogalmazott, amivel természetesen én is egyetértek.
