Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 17 (245. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DANIS GYÖRGY (SZDSZ):
482 Javaslom, hogy ezt a 2003. január 1jei időpontot rövidíteni kellene, s addig is elő kellene írni, hogy a halászati jog jelenlegi gyakorlója csak a vagyonkezelő elsődleges hozzájárulásával hajthat végre olyan új invesztíciót, amelyet a halászati jog új tulajdonosától megtéríteni követelhet. Ezzel összhangban szüksé gesnek tűnik a jelenlegi állapot rögzítése is. A parlament előtt van a környezetvédelmi bizottságnak a holtágak megóvásával, hasznosításával és rehabilitációjával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozattervezete. Abba a sajátos helyzetbe ker ültünk, hogy a halászati törvény tárgyalását e határozattervezet tárgyalása keresztezi, a jövő héten lesz róla szó. Nyilvánvaló, hogy koherens, mindkét célnak, mindkét, a parlament előtt vitatandó törvényjavaslat kérdéseire adott válaszoknak hasonlóaknak v agy ugyanazoknak kell lenni. Elég sok probléma mutatkozik - a tiszaugi holtágat említette képviselőtársam , nagyon sok ilyen tiszaugi probléma fog előkerülni abban a pillanatban, amikor elkezdjük végiggondolni és megérkeznek az első levelek. A múlt év vég én a KözépTiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és egykét természetvédelmi szervezet rendezett erről Szajolban egy közös konferenciát, azon részt vettem. Ott érdekes módon kifejtették mind a vízkezeléssel foglalkozók, tehát a KHVM emberei, mind pedig a környez etvédők, hogy szükséges nagyon gyorsan elvégezni egy ökológiai szemléletű holtágtipizálást. A dolog nem ördöngös, nem olyan nehéz, abban a pillanatban meg lehetne állapítani és kiemelni, mik azok az úgynevezett szentélyholtágak, mik azok, amik elsődleges t ermészetvédelmi prioritást élveznének. A FelsőTisza vidékén a WWF szervezet ehhez hozzá is kezdett. Természetesen ebben is lesz vita. Nyilvánvalóan a negyedik kategória alkalmas lesz arra, hogy ott halászat folyjon. A dolgot még bonyolítja, hogy a holtág az ártéren belül vagy az ártéren kívül van. A holtág nyári átlagos vízállása összeköttetésben vane és milyen időközönként kerül összeköttetésbe a folyóvízzel. Nem könnyű dolog erre választ adni. Természetesen, mint ahogy szó volt róla, némely holtág tulaj donjoga már magánkézben van, és ott halasítási vagy egyéb más irányú beruházások már megtörténtek. Azt hiszem, nagyon oda kell figyelnünk erre a holtágproblémára, hiszen a magyar hal, a vad, a növényvilág érdekes, védett részei találhatók a Tisza menti t ájvédelmi körzetekben, a gemenci holtágakról is beszélhetnék vagy akár a Szigetközről, ahol más problémák is közrejátszanak. Az elektromos eszközökről még gyorsan egypár szót. Itt is várok vitát. Egyetértek az előterjesztésben leírtakkal, csupán egy dolgot hiányolok: nem bánnám, ha a törvényben megjelenne egy olyan típusú tiltás, ami ökológiai szempontok miatt az elektromos halászeszköz használatát tiltaná. Erről közösen rendelkezhetne az agrártárca és a környezetvédelmi tárca minisztere. Így van, magam is így láttam a működését ennek a szerkezetnek, valóban nem károsítja az élővilágot, valóban az a kis bódulat nem károsítja az ivadékot, ezt a leírásnak el lehet hinni. Azonban más probléma van. A haszonszerzés miatt egyesek, ha természetes vízen megkapják er re a lehetőséget, ez egy annyira intenzív halászeszköz, hogy esetleg egy olyan évben, amikor már lejár a bérleti szerződése, azt mondja, hogy most egy kicsit belehúzok, mert a továbbiakban nem óhajtok a jogosultság irányába versenyezni, és esetleg ökológia i kárt okoz. Magyarul, ahol a nemes hal, süllő vagy harcsa - mint ahogy ez megtörtént nem olyan régen a Tiszalök környéki vizeken, ahol a halászok ezt az eszközt elég intenzíven használják - állományában látható, gyors, drámai csökkenés keletkezett, akkor azon a helyen az ökológiai egyensúly helyreállítása miatt szerintem ennek a törvénynek rendelkezni kell. Horgász- és halászengedélyek állampolgári jogon kérdéséhez azt mondom, hogy nem, egyetértve az előterjesztéssel, egyetértve a bizottsági előadóval. Az nem megy, hogy valaki nem tartozik egyesülethez, és rá nem tartozik egykét előírás, és ha szabálysértésre, visszaélésre használja föl a helyzetét, akkor az ország más vizén ezt büntetlenül megtehesse. Ettől nagyon félek. Nem vagyok jogász, de félek, hogy ebből a dologból még vita lesz. De meg kellene találni a módját, mint ahogy a vadászatban is megtalálták. Nagyon szeretném, ha a törvényben egy kis mód nyílna egy nagyon érdekes, szép magyarországi kezdeményezésről, egy civilkezdeményezésről említést tenni , ami precedenst teremtett, az úgynevezett sportcélú kisszerszámos halászegyesület megalakulásáról. Ez egy civil szervezet, Fajsz
