Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 12 (283. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló tör... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
4806 könyvvizsgálóra hárítá sa ebben, mert ettől ez nem lesz jobb befektető, befektetőket befektető módon kell szabályozni. Összefoglalva tehát: ha az áttérés kérdéseit nézzük, én úgy ítélem meg, hogy a kormány talán a szükségesnél is óvatosabbra tervezte meg ezt az áttérést. Néhány technikai szabály kivételével nincs mit kifogásolnom benne. A technikai szabályokat majd részletesen elő fogom máskor adni, vagy írásban. Ez az óvatosság óriási nagy biztonságot adhat, nem kell félniük sem a nyugdíjasoknak, sem az ebbe belépő fiataloknak. Sajnos, persze, amit nyerhetnek rajta, az se lesz sok, s amit az ország nyer rajta, az se lesz elég sok, éppen az ekkora fokú óvatosság miatt, ami dologban van. Másik kérdésről is beszélnem kell azonban, ez a szociálpolitika, a demográfiával kapcsolatos po litikai meggondolások és a nyugdíjrendszer viszonya. Nos, teljesen nyilvánvaló, hogy minden államilag szabályozott, pláne kötelezően előírt nyugdíjrendszer egyúttal szociálpolitika, része a szociálpolitikának. Ilyen értelemben jogosak azok a fölvetések, am ik akár a demográfiai, akár a szegénységkérdés, akár a hendikeppelt kérdés valamilyenfajta kezelését keresik a rendszerben. De ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy még a legszociálisabb Beveridgei vagy Keynesre hivatkozó ideológiák szerint is nem válla lhat többet magára egy nyugdíjrendszer, mint amit egy nyugdíjrendszertől tartósan, nemzedékeken átívelően el lehet várni. Ha ennél többet vállal magára, akkor mint nyugdíjrendszer nagyon ineffektív lesz, mert a kiszámíthatatlan, divattá válik az aktuális s zükségletekhez igazodása helyett. Ezért az aktuális szükségletektől el kell venni, ezért kiszámíthatatlanná válik, a ráhagyatkozás csökken meg nagyon a résztvevőkben, és sokkal keményebb bizalmi válságról beszélünk. Például a magyar nyugdíjrendszerrel szem beni bizalmi válságot rettentően meggyengítette az a kényszerű intézkedés, amit Pusztai Erzsébet is említett, hogy rátért arra a gyakorlatra, hogy erősen deflálja a frissen megállapított nyugdíjak felső határát, erősen viszi lefelé. Ez az elem azt jelentet te, hogy akinek tőkepiaci jövedelme van, az kerülje is ki, hogy a rendes nyugdíjrendszerben vegyen részt, az legyen illojális vele, hiszen nem lesz vele lojális a nyugdíjrendszer. Ilyenfajta instabilitások miatt csak olyan terheket vállalhat magára a szoci álpolitikából egy nyugdíjrendszer, amik több nemzedéken átívelő kötelezettségek. Ugyanakkor ez a mai rendszer nagyon alkalmas arra, hogy mind családpolitikák, mind szociálpolitikák illeszkedjenek hozzá azzal, hogy mit vállalnak a járadékfizetésből, hol és kiknek, azzal, hogy milyen kiegészítéseket adnak, hasonló. De legyen a nyugdíjrendszer a stabil rész, és a többi ehhez képest a változó rész, ne a nyugdíjrendszerbe akarjuk közvetlenül belevinni akár a demográfiai ingadozások kompenzálására elhatározott do lgokat, akár a szegénypolitikában elhatározott dolgokat! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gáspár Miklós képviselő úrnak, KDNP. Őt követi Szász Domokos képviselő úr. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP ) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Juhász Pál szabaddemokrata képviselő úr a felszólalását a jobb- és baloldalról szóló eszmefuttatásával kezdte. Ehhez szeretnék röviden hozzászólni annyiban, hogy a felszólalásában e tekintetben a problémát abban látom, hogy ő annál jobboldalibbnak tart egy programot, minél kevesebb benne a szociális szempont, vagyis a szélsőségesen liberális piacgazdaságot azonosítja a jobboldalisággal. Ezzel szemben én jobboldaliságnak ma egy olyan piacgazdaságo t tartok, amelyen belül érvényesül a társadalmi és szociális igazságosság, a szolidaritás, érvényesülnek a nemzeti érdekek és a nemzeti szempontok, vagyis a valódi szociális piacgazdaságot tartom jobboldalinak, úgy, ahogy azt Ludwig Erhard bajor keresztény demokrata politikus annak idején megalkotta és kitalálta.
