Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 12 (283. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló tör... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
4797 amikor nincs adatunk az áttérés költségeire, a várható működési költségekre, és amikor a fő szabályozó elv a kormányunk részéről a magánosításoknál is biztosítani ígért megfelelő nyereség. A növekvő terhelés mellé kötelező jelleggel beiktatni egy nyereségért gazdálkodó elemet, a magántulajdonú társaságot, ez önmagában is tovább szegényíti a rendszert. Hiszen a befizetésekből most már a profitot is ki kell termelni, ez pedig az elvonások ígért csökkentése ellen hat. Ha a kiadások meghaladják a tőkebefektetések kamatát, akkor hog yan kerülhető el a rendszer összeomlása? Látható, hogy a javaslat forrásigénye nagyobb, ellátásai bizonytalanabbak, mint a jelenlegi rendszer. (10.00) És nemcsak bizonytalanabbak, de bizonyosan kisebbek is, hiszen akaratunktól függetlenül nyomja lefelé a n yugdíjakat, mert különben az állam eladósodását növeli, mégpedig rohamosan. Ki mondja meg nekünk, hogy az átalakítással járó, kieső befizetéseket mekkora összegben pótolja majd a költségvetés, és ez mekkora adóemeléssel fog járni? Hiszen immár nem a befize tésekből lesz a nyugdíjkifizetés, hanem tiszta államadósságból. A járulékkiesés összegét pedig a költségvetés fedezi. Hosszú viták után ez lett a garancia. A biztosíték tehát itt is - akár a felosztókirovó rendszerben - a költségvetés terhe. S ez az, amir ől tavaly, egy korábbi parlamenti vitán kimutattuk, hogy a tőkefelhalmozó várományfedezeti rendszerek nem működésképesek, és a legendás példának használt Chilében sem sikerült - még tábornoki paranccsal sem - ütőképessé tenni. Egyébként is: a felosztórends zer működészavarai nálunk jórészt politikai eredetűek. A befizetések nélküli kifizetések köre egyre tágult a története során, és a rendszerváltozás áramában a munkanélküliség csökkentésére is szolgált ez a rendszer. Véleményem szerint így az egész tervezet a koncepció zavarával küzd. Mert igaz az is, hogy immár az adózás után a járulékoltatás is felborítja a nemzedékek közti és a nemzedéken belüli összetartást, ugyanakkor azonban, ezzel ellentétben, a jelen befizetőkre terheli a jelen kifizetéseket is. Igaz az is, hogy a magánszférába tereli a pénzt, amire viszont államilag kötelez. Egyrészt a biztosítási elvet erősíti, amikor magántársaságoknál kötött egyedi szerződéseket ír elő az állampolgároknak, ugyanakkor a biztosítási jogviszonyon kívüli kifizetéseket határoz el, és a munkáltatói járulékot adóként kezeli. Ha pedig bírálunk, a válaszból gyakran a tettetett félreértés süt - vagyis hogy miért nem akarjuk a reformot. Az MDF pedig tudja, hogy a nyugdíjrendszerben szükség van változtatásokra. A rendszerválto zás első pillanatától fogva ezen dolgoztunk. Sőt, ezt 1991ben a tisztelt Ház túlnyomó többsége még szintén velünk együtt tudta, amikor elfogadta a háromlépcsős nyugdíjrendszer tervét, amelyben önkéntes elemként bizony már benne volt a tőkefedezeti pillér is - de önkéntes elemként! Nem tudjuk, miért kellett azon változtatni, amiben egyetértés volt, amit az Országgyűlés 80 százalékos többséggel elfogadott. Ezért merült fel a gondolat, hogy a magánútra terelt pénzek esetleg anyagi előnyt jelenthetnek valakine k. (Mádai Péter: Három év alatt miért nem csináltátok meg? - Dr. Kis Gyula József: '93ban lett önkormányzat!) De az alapvető kérdés az - mint ahogy ezt a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat tisztelt képviselőtársaimhoz eljuttatott anyagában első megállapításk ént felveti, az a kérdés, amire az anyagok nem adnak választ , hogy mitől válik finanszírozhatóvá ez a nyugdíjrendszer. Mindezek a meggondolások arra intenek minket, hogy ne fogadjuk el a kiforratlan elképzelés rajtaütésszerű bevezetését, és ragaszkodjunk az 1991ben közösen megállapított alapelvekhez. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Kétperces reagálásra kap lehetőséget Pusztai Erzsébet, Magyar Demokrata Néppárt . DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) :