Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 12 (283. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló tör... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
4787 biztosítékot nyújtana. Azt hiszem, ezt ki lehet mondani nyugodtan, ezt talán vállalni is lehet nyugodtan. Az egy más kérdés, hogy remélem, mindannyian úgy ítéljük meg, hogy ez a fajta kockázat oly csekély mértékű Magyarország számára - még középeu rópai létünk ellenére is oly csekély mértékű , ami alapján ezzel a kockázati tényezővel talán nagy valószínűséggel nem érdemes számolnunk. (Mádai Péter tapsol.) Boross Péter úr hozzászólására annyit szeretnék még reagálni, hogy megítélésem szerint nem ind ulhat meg a tőkekivonás. Ő ugyanis azt mondta, hogy a tőkemozgások iránya milyen a világban. Lehetséges, hogy csekély az ő megítélése szerint a Magyarországra beáramló külföldi tőke mértéke, mondjuk, Portugáliához viszonyítva. Természetesen ilyen fajta mér őszámokat össze lehet hasonlítani egymással, de az a fajta probléma, ami ennek kapcsán felmerül, az azt gondolom, hogy nem aktuális ma, hiszen egy európai uniós országban nyilvánvalóan teljesen más a tőkemozgás iránya, és ugyanakkor az ebből pénzből történ ő külföldre vitel, mint ahogy az imént már mondtam, csekélynek ítélhető tekintettel arra, hogy ez a garancia, ez a korlátozás ma benne van a törvény beterjesztett tervezetében. (Dr. Kis Gyula József: De meddig?) Addig, ameddig az éppen érvényes parlamenti döntést meg nem változtatja az éppen aktuális parlament, ha a kérdésre szabad válaszolnom. (Dr. Pusztai Erzsébet: Integrációs tárgyalások?) Én azt gondolom, hogy ebben a kérdésben integrációs tárgyalások lesznek, valamilyen megállapodásra fognak vezetni. A z én ismereteim szerint minden ország, akikkel tárgyaltak bizonyos kérdésekben, nem adott naptól kezdődően kellett hogy kötelezettséget vállaljon, hanem létezik átmenet sokféle kérdésben. Talán ebben a kérdésben is létezik átmenet. Ezt ma nem lehet megítél ni szerintem, hiszen a tárgyalások még nem kezdődtek el. Ha elkezdődnek majd, akkor erről lehet vitatkozni megítélésem szerint. Három dologról szeretnék még szólni. Az első az, hogy nagyon fontosnak tartom a beterjesztett törvényjavaslat kapcsán azt, hogy ezen magánpénztárak kapcsán a kötelező elem benne van, azért tartom fontosnak ezt, mert ez egyértelművé teszi, hogy ez a rendszer ki fog épülni Magyarországon, ez a rendszer működni fog a következő évektől kezdve Magyarországon, és ennek a rendszernek egy olyan elemét biztosítja így, amely elem jelen helyzetben sok problémát okoz a felosztókirovó rendszernél. Ez az elem pedig az ösztönzés eleme. Az ösztönzésről azért beszélnék, mert úgy tapasztalom, úgy élem meg, hogy a legtöbb problémát az okozza a mai re ndszer működőképességével kapcsolatban, hogy a relatíve lecsökkenő aktív korú munkavállalói kör, befizetői kör esetében is jelentős mértékű az a be nem fizetett járulék, amely hiányzik a rendszerből. Én azt hiszem, hogy ha kiki fogja látni a saját maga me gtakarításait és hozamait egy bizonyos idő után azon a számlán, amely az ő nevére fog szólni, ez egy olyanfajta ösztönzést fog jelenteni kinekkinek, amely a saját maga részére történő vagy - nem kívánatos esetekben - örökösei számára történő jövőbeni megt akarításban nagyon egyértelművé teszi az érdekeltséget. (9.20) Én eléggé furcsán éltem meg a nyolcvanas években egy olyan gondolkodást, amely azt mondta, hogy én - akkor kisiparos kategóriában gondolkodva - kisiparos vagyok, és én nem fizetek túlságosan so kat a tbnek, mert ki tudja, hogy mit fogok én, meg mennyit fogok onnan kapni, ellenben ezt a pénzt én beruházom egy olyan pavilonba, amelyet majd bérbe tudok adni nyugdíjasként, ebből lesz nekem jövedelmem. Azt gondolom, hogy a magyarokban általában érvén yesül az a fajta logika, hogy gondoskodom a jövőről, a gondoskodásnak a mikéntje változik, és ez a fajta miként úgy gondolom, ebben a logikában, amelyre az imént hivatkoztam, akkor logikusan érvényesült úgy. Remélem, öt év múlva, nyolc év múlva, amikor ez kellő mértékben általánossá válik Magyarországon, pedig már úgy fog érvényesülni, hogy lám, nekem lesz egy olyan számlám, amely számlán gyűjthetem ezt a pénzt, és ezt a pénzt kamataival együtt meg fogom kapni akkor, amikor erre szükségem lesz. A másik dolo g, amiről szeretnék szólni, ez a területi pénztárak problematikája. A legkomolyabb nehézséget a rendszer majdani működésénél én abban látom, hogy az országban meglévő regionális különbségek, a keresetekben is megnyilvánuló nagy különbségek kapcsán lesznek olyan területei az
