Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 11 (282. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - DR. SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA (SZDSZ):
4707 Valóban arról is érdemes még beszélni, hogy kik a nyertesek és kik a vesztesek. Mert ha nincsenek nyertesek, és nincsenek vesztesek, akkor nincs változás. A fő kérdés az, hogy a vesztesek számára nyújte valamilyen garanciát vagy segítséget a javaslat. Erre is az az egyértelmű válasz, hogy nyújt, hiszen a költségvetés vállalja országgyűlési határozati formában. A kormány vállalja, hogy pluszadókedvezményeket biztosít mindazok számára, akik a vesztesei lesznek. Mert való igaz, hogy ha a törvény alapvető tételeiből indulunk ki, hogy hosszú szolgálati idő, hosszú járulékfizetés - magas nyugdíj; alacsony szolgálati idő, kevés járulék - alacsony nyugdíj, akkor itt valóban l esznek vesztesek is. De azért, kedves képviselőtársaim, abban az ügyben mégiscsak kell tegyünk valamit, hogy ma húsz év szolgálati idő után körülbelül annyi nyugdíj szerezhető, mint negyven év szolgálati idő után. Ez egy égbekiáltó igazságtalanság. Azt is meg szokták tőlünk kérdezni, hogy mibe kerül ez nekünk. Ez is egy fontos kérdés. Természetesen az alap a járulék lesz, de minden változás először pénzbe kerül. Ezt már az elmúlt néhány éves időszakban megtanultuk: először mindig pluszkiadás lesz. De ha min dezt számunkra a pénzügyminiszter ígéri meg, és a kormány vállalja, hogy az átalakulás mindenkori terheit fedezi a költségvetés, akkor azt szeretném kérni kedves ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy most van itt az idő, amikor örülni lehet, mert napról napr a az állam szerepvállalásának növelését követelik rajtunk az egyik fordulatban. Most itt van. Hiszen ha a GDP 1 százalékos költségébe kerül ez az átalakulás, akkor, úgy érzem, ez még vállalható, mert valóban pontosan azok féltik a költségvetési egyensúlyt, akik nagyobb állami szerepvállalást követelnek a másik oldalon. Aztán arról is érdemes még beszélni, ha van egy kis időm, hogy mitől függ a nyugdíjreform sikere. Meggyőződésem szerint két dologtól függ. Az egyik az, hogy legyen végre normális egyéni nyilv ántartás, a másik oldalon pedig legyen megfelelő állampolgári tájékoztatás. (Közbeszólás: Így van, ez kellene!) Mert ez a két dolog a legfontosabb. És ez itt most egy kiváló alkalom számunkra, képviselők számára, hogy ne a csatározgatunk, csatározgatunk, k ormányellenzék vita legyen, amiből senki nem tud meg semmit, csak azt, hogy a mindenkori ellenzéki képviselők azt mondják, hogy rossz - leegyszerűsítve , kormánypárti képviselők pedig azt, hogy jó. (Dr. Pusztai Erzsébet: Ennél valamivel többet szoktunk m ondani.) Ez nem megfelelő vitamódszer szerintem, mert azt a kötelességünket szorítja háttérbe, hogy itt, ezekben a padsorokban kutyakötelességünk, hogy mindazt, amit mi tudunk, megosszuk a bennünket figyelőkkel is. Tehát egészen egyszerűen elmulasztjuk ebb en a negyven órában azt a lehetőséget, hogy érdemi dolgokról vitatkozzunk, a tartalomról vitatkozzunk, hogy a nyolc nyolce, a hat hate és egyebek. Aztán az átlépésről: ez az egyik legnagyobb kérdés az egész rendszerben. Honnan fogja tudni egy állampolgár , hogy az ő számára érdemese átlépni avagy sem? Mert a többi kérdés megfelelően a törvényben rögzítve lett, kimondja, hogy 47 év alatt lehet csak, 47 év fölött nem. Az a tájékoztató, amelyet mi, képviselők megkaptunk, az átlépés lehetőségeit is fölvázolja , ezt szeretném röviden ismertetni. Tehát az új vegyes rendszerbe történő átlépés az átlagkereset felével, átlagos szolgálati idővel rendelkezők számára 2229 év alatt javasolt; az átlagkeresettel, átlagos szolgálati idővel rendelkezők számára 2835 éves k or alatt javasolt; és az átlagkereset kétszeresével, átlagos szolgálati idővel rendelkezők számára 3137 éves kor alatt javasolt. Az átlépés körül rettenetesen sok kérdés fog adódni, amely már természetszerűleg nem ránk, képviselőkre hárul, de nagyonnagyo n bízom abban - és ezúton is kérek mindenkit, aki ez ügyben a későbbiekben a jövőben tehet, tegyen meg mindent annak érdekében , hogy minden állampolgár a számára megfelelő megoldást választhatja. Végezetül tényleg egyetlen dolog: nem irigylem önöket, aki k bennünket figyelnek, mert ilyen kérdésben, hogy miből fog valaki idős korában megélni, ilyen merev és kemény szembenállás kormánypárt és ellenzék között nagyon rossz tanácsadó. Mert ma, itt, ebben a pillanatban egyszerűen nem lehet megmondani, hogy az ad ott egyén számára jó vagy rossz az a változás, amit az egész reform tartalmaz, mert ez nagyon sok mindentől függ, de ezt a sok mindent viszont a törvény megmondja.
