Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 11 (282. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár:
4699 átalakításánál a jövőre vonatkozóan a hagyományos felosztókirovó rendszerben is jó néhány változtatást azért kell tennünk, mert az egyes jogszerzéseket meghatározó korábbi feltételekben is jelentős változások történtek, és ezeket a nyugdíjren dszerben is követnünk kell. Ilyen követő jellegű, a gyes feltételeiben történt változással összehangolt módosítást javasolunk a gyermekekhez kapcsolódó kedvezményeknél is. Többen is kifogásolták, hogy az új szabályok szigorító hatásúak, és a gyermeküket 19 97 után szülő édesanyák számára jelentős többletterhet jelentenek. Tisztelt Ház! Nyugodtan mondhatom - és az alábbi rövid összehasonlítással bizonyára mindenki belátja , hogy ez nem így van. Nézzük a jelenlegi helyzetet! A gyermek születéséhez kapcsolódó terhességigyermekágyi segélyen töltött 24 hét, vagyis mintegy fél év járulékfizetés nélküli szolgálati időt jelent a biztosítási jogviszonyban álló édesanyáknak. Ezt követően a gyes a gyermek 3 éves koráig vehető igénybe, s e két és fél év, vagyis 30 hóna p alatt a gyes összegéből 6 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot kellett fizetni. Mit tartalmaz a benyújtott javaslat? Miután a gyesre jogosultság 1995 óta már nem biztosítási jogviszonyhoz, hanem jövedelemhatárhoz kötődik, a gyes idejének eddigi beszámítása már diszkriminatív hatású, hiszen a kisgyermekes anyák egy része nem szerezhet a gyermek otthoni gondozásával szolgálati időt. Ezért született az a benyújtott, az ÉTn létrejött kompromisszumos javaslat, hogy a gyes helyett minden gyermek után gyermekenké nt 22 év járulékfizetés nélküli szolgálati időt elismerünk, és az egyéni járulékfizetéstől is eltekintünk. Természetesen a terhességigyermekágyi segélyezés fél éve továbbra is járulékfizetés nélkül beszámít, így gyermekenként két és fél év kedvezmény ált alánosan érvényesül, függetlenül attól, hogy az édesanyák gyermekük otthoni gondozásának ideje alatt nem dolgoznak avagy dolgoznak - és ez utóbbi esetben nincs is szolgálatiidőkiesésük. Valóban más ez a kedvezmény, de a két rendszer pénzügyi mérlegének ös szehasonlítása alapján belátható, hogy egyéni többletterheléssel a változtatás nem jár. A jelenlegi gyes utáni 30 havi járuléklevonás összegét ugyanis a javaslat szerinti két és fél év járulék nélküli idővel, a gyermek 3 éves koráig terjedő fél év megvásár lásának terhével kell szembeállítani. Ez pedig a 30 százalékos járulék megfizetésével és az ehhez kapcsolódó adókedvezménnyel együtt nem több, mint a gyes teljes idején levont járulék. A javaslat szerint a szolgálatiidővásárlás nincs időhöz kötve, ezt a n yugdíjazásig bármikor - tehát amikor jobb jövedelmi viszonyok közé kerül az illető - lehet realizálni. Ezenkívül a javaslat lehetővé teszi, hogy ha az édesanyák a gyermekükkel 3 éves korukig otthon maradnak, akkor - függetlenül attól, hogy gyesre jogosulta k vagy sem - egyéni döntésük alapján további szolgálati időt vásárolhatnak az előbb említett járulék adókedvezménnyel és időbeli korlát nélküli megvásárlásával. A gyermekgondozási idő megvásárlása nem kötelező, ez egyéni döntési kompetencia. Nem vitatjuk, hogy ez a szabályozás talán bonyolultabb, és bár nem rosszabb, de a jelenlegi igazságtalanságot teljeskörűen nem rendezi. Éppen ezért is nyitottak vagyunk az ésszerű módosítások befogadására. Az egyetemi évek beszámítása is a gyermekgondozás idejéhez hason lóképpen változik. Akik 1998 előtt folytatták felsőfokú tanulmányaikat, azok számára, bármikor mennek nyugdíjba, ez az idő nyugdíjszerző szolgálati időnek számít. Akik 1998 után vesznek részt felsőfokú képzésben, azok a gyermekgondozás idejéhez hasonló szj akedvezmény mellett bármikor megvásárolhatják ezeket az éveket akkor, amikor például a legjobban keresnek. De lehetőséget ad a törvény arra is, hogy helyettük akár a munkáltató is fizesse - szintén az aktuális minimálbér után - a nyugdíjjárulékot. A nyugdíjreformot elveiben egyértelműen támogató hozzászólásokban is megjelent a társadalmi preferenciáknak, a gyermekvállalásnak, a képzettség szintjének a nyugdíjrendszerbeli további növelésének az igénye. A ma nyugdíjban lévők összességét tekintve a jár ulékfizetés nélküli idő - tehát az egyetem, a gyermekgondozás, a betegség - alapján kifizetett nyugdíjteher jelenlegi költségvonzata a szakértői becslések szerint 4060 milliárd forintra tehető. Ez 23 százalékpontot
