Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - Döntés a törvény sürgős kihirdetésének kezdeményezéséről - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár:
4615 Tisztelt Országgyűlé s! A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala következik . Az előterjesztést T/4019. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/4019/34. és 39. számokon kapták k ézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Héthy Lajos államtitkár úrnak, aki válaszol a vitában elhangzottakra. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A munka törvénykönyv napirenden lévő módosításár ól tartalmas, érdemi vita folyt, résztvevőinek az ehhez való hozzájárulását a tárca részéről ezúton is köszönöm. A továbbiakban a vita fő csomópontjaira kívánok kitérni. A javaslat tárgyalása során a módosítás tartalmától függetlenül is többen kétségüknek adtak hangot az Mt. gyakori... (Zaj. - Számos képviselő távozni készül a teremből.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Pillanatokon belül határozathozatal következik! Elnézést, államtitkár úr. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár : .. . módosításának szükségességét, továbbá e módosítás időszerűségét illetően. Eltekintve attól, hogy a '92. évi hatálybalépés óta érdemben csupán két alkalommal módosult a törvény, utalnunk kell arra az alapvető gazdasági átalakulásra, amely az elmúlt öt évb en hazánkban végbement. A privatizáció, a munkáltatói kör és szervezetek átalakulása, a multinacionális vállalkozások egyre erőteljesebb szerepvállalása a hazai gazdaságban, a foglalkoztatás és a munkavállalás területén megnyilvánuló új jelenségek, törekvé sek, a munkaadók és a munkavállalók kapcsolatrendszerét folyamatosan alakítják át. A munkajogi jogalkotás ebben az időszakban nem lehet tétlen szemlélője a munka világát látszólag közvetlenül nem érintő, de közvetve meghatározó gazdasági folyama toknak. A munka törvénykönyve eddigi módosításai tehát nem öncélú jogalkotói elhatározás eredményei, illetve nem valamiféle presztízsalapon nyugvó megfontolás következményei voltak, hanem szükségszerű velejárói a gazdaságban nyomon követhető hangsúlyeltoló dásoknak, változásoknak. A mostani módosítást egyébként az európai jogharmonizáció is megkívánta. Tisztelt Ház! A munka törvénykönyve jelenlegi módosításának túlnyomó része a munkavállalói érdekek hatékonyabb védelmét szolgálja, hiszen a munkajogi szabályo zás - minden munkajogi szabályozás - alapvető küldetése, hogy az eleve egyenlőtlen pozícióban lévő munkaadók és munkavállalók közötti egyenlőtlenségeket igyekezzen kiegyenlíteni. Ez különösen indokolt a gazdasági átalakulás hazai folyamatában, amikor a mun kavállalók és a szakszervezetek fokozottan sebezhető helyzetben vannak. Az eredeti törvényjavaslat és a kormány által támogatott módosító indítványok számos ponton igyekeznek megerősíteni a szakszervezeti tisztségviselők védelmét. Ezt a célt szolgálja a ki fogásolás tárgykörének bővítése, továbbá a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén a munkaviszony helyreállítási kötelességének a megfogalmazása. A javaslat e részéhez számos módosító indítvány érkezett, amelyeket ill etően az Érdekegyeztető Tanáccsal egyeztetve - nem mindig egyetértve - alakítottuk ki álláspontunkat. Hangsúlyozni szeretném: a szakszervezeteknek a javaslat nem ad többletjogosítványokat, hanem a már meglévő jogosítványok jobb érvényesítését igyekszik elő mozdítani, az ezeket gyakorló tisztségviselők védelmét megerősíteni. Más szavakkal: a törvényjavaslat nem helyez többletterheket a munkáltatókra, a jogszabályokat ma is tiszteletben tartó munkáltatóknak - és ez a nagy többség - semmiféle kényelmetlenséget nem okoz, nem korlátozza döntéseiket, viszont az eddiginél határozottabb szankciókat fogalmaz meg azokkal szemben, akik a jogszabályokat - ami a szakszervezeti jogokat illeti - nem tartják tiszteletben. Azt, hogy ez mennyire indokolt, az elmúlt hónapok ese ményei is igazolják.
