Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 17 (245. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
458 bérleti díjak belekerülnek a mezőgazdasági termékek áraiba, amit a lakosság fizet meg, és ezen keresztül a kárpótlást a mezőgazdasági termékek árán keresztül még sokáig fizetni fogja. (16.10) Nagyon nehéz feltárni az ilyen zse bszerződéseket, hiszen éppen azért zsebszerződések, mert senki nem tudja, hogy kik és kikkel kötötték. Egyébként nagyon sokan vannak ezek között külföldi állampolgárok is, olyanok is nagy számmal, akik legálisan jutottak földhöz, mert valamikor Magyarorszá gon éltek, később kitelepítették őket, vagy 1956ban kimentek, és most mint külföldi állampolgárok legálisan földdel rendelkeznek - legalább negyven ország állampolgárai. Ezeket a területeket, amelyeket itt megszereztek, ezek kicsinek találták, és különfél e illegális szerződésekkel jutottak hozzá. Nekem is az a véleményem, hogy ezek a szerződések nem legalizálhatók, ezek a szerződések semmisek, és nyilván később ezekből még komoly jogi bonyodalmak fognak keletkezni. Az a véleményem, hogy egy földtörvénnyel - amelyik a földforgalmazást nagyobb mértékben liberalizálná - biztosan lehetne ezen a helyzeten segíteni, mert a jelenlegi (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmeztet az idő leteltére.) ilyen kötöttségek tovább fokozzák az áttekinthetetlen helyzetet . Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Pokorni Zoltán frakcióvezetőhelyettes úr, Fidesz. Megadom a szót. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A mezőgazdasági kistermelők ügye is jól mutatja, hogy adót fizetni sosem jó, társadalombiztosítási járulékot leróni sem kedves egyikünknek sem. Lassan most már a második évben vár ránk egy igen viharos fe bruár, amikor a polgárok sokszor indokoltan érzik úgy, hogy a hivatal packázik velük. Ebben az évben a szokásos bonyolult adóbevallások sorát egy további lehetőség gyarapította - ezt a lehetőségét lehetőségként tekintjük , ebben az évben, '97ben a polgár ok maguk választhatják meg, hogy személyi jövedelemadójuk 1 százalékának ki a kedvezményezettje. Erről a törvényről ebben a Házban hosszú, kimerítő vita folyt, a FideszMagyar Polgári Párt ítélete végül is egyértelmű volt: ez egy jó technika, ám rossz törv énybe csomagoltatott, rossz törvényben szabályoztatott. Ennek ellenére azt a pozitívumot valószínűleg el fogja érni, hogy a polgárok személyi jövedelemadójuk 1 százalékát iskoláknak, óvodáknak, helyi egyesületeknek fogják átadni, tehát olyan intézményeknek , amelyeknek sorsát személyesen is kontrollálni tudják, képet tudnak alkotni arról, hogy az jól működike vagy rosszul. Rengeteg iskola, oktatási intézmény hirdet nap mint nap a Népszabadságban, a Magyar Hírlapban, és közli az adószámát, felhíva az egykori , a mostani tanítványok, illetve szüleik figyelmét erre a lehetőségre, és várják azt a bizonyos 1 százalékos személyi jövedelemadóátutalást. Várakozásaikban az intézmények, iskolai, óvodai alapítványok nagy része csalódni fog, ugyanis nem fogják megkapni ezt a bizonyos 1 százalékot. Nyáron ugyanis az történt, hogy a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó APEH átrendezte az adószámokat, az alapítványok adószámát megváltoztatta, úgymond körzetbe sorolta - ha az én információim pontosak vagy más ok miatt , mindenesetre megváltoztak az adószámok. Ez '96 nyarán történt. Az elmúlt fél év azonban nem volt elegendő az APEHnek arra, hogy tájékoztassa erről az alapítványokat, csak azokat tájékoztatták, amelyek tavaly adót fizettek, adóköteles tevékenységet fol ytattak, és ezért be is fizették az adóelőlegeket. Az alapítványok nagy része nem művel ilyet, általában segélyeket osztanak, vagy valamilyen más karitatív tevékenységet folytatnak, de kicsi azoknak az alapítványoknak a száma, amelyek kifejezetten munkások at vagy alkalmazottakat foglalkoztatnak. Több ilyen iskolai alapítvány került lehetetlen helyzetbe, ők fel is hívták az APEH - gondolom - helyi illetékesét, megkérdezték, hogy mit tanácsolnak, mi legyen itt az eljárásmód. Az APEH helyi irodavezetői megnyug tatták az alapítványok vezetőit, hogy nem lesz semmi baj, meg
