Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - Abdullah Omar, a Dél-Afrikai Köztársaság igazságügy-miniszterének és kíséretének köszöntése - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz):
4536 nyugdíjasfórumon, és természetesen, mivel ennek a fórumnak a résztvevői nyugdíjas katonák, határőrök, rendőrök és a rendvédelmi szervezetek különböző területein korábban szolgáló személyek voltak, átfogva az egész ország nyugdíjasklubjainak képviseletét, a nyugdíjasok országos képviseletének vezetői is jelen voltak, következésképpen a fő témája ennek a fó rumnak is a nyugdíjreform és annak várható következményei voltak. Szeretném most önöknek - e fórum tanulságait is felhasználva - elmondani véleményemet a beterjesztett törvényjavaslatcsomagról. Tisztelt Képviselőtársaim! Az eddigi vita során különböző old alról - kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt - elhangzott vélemények összességükben összecsengenek, és hangsúlyozták: a nyugdíjreform halaszthatatlan; a nyugdíjreform az államháztartási reform egyik legfontosabb lépése; a nyugdíjreformmal javítani k ell a nyugdíjrendszer iránti bizalmat, csökkenteni kell a feketegazdaságban való részvételt, növelni kell a járulékfizetési fegyelmet. A nyugdíjreform alapfilozófiája: igazságosabb, kiszámíthatóbb és biztosabb legyen a jelenlegi nyugdíjrendszernél. Tisztel t Képviselőtársaim! Egy dolgot külön szeretnénk hangsúlyozni: e törvénycsomaggal szemben ma, 1997ben a társadalom óriási érzékenységet érez. Történik ez azért, mert öthat éve tulajdonképpen évről évre bizonytalanok a nyugdíjasok, hogy a következő évben m ilyen megélhetési lehetőségük lesz. Többször elhangzott és a mai vitában is elhangzott, több képviselőtársam elmondta, hogy a miniszterelnök úr mit ígért a jelen nyugdíjasainak a jövő évre vonatkozólag. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, e fórumról is el kell mondani, hogy a közel 3 millió nyugdíjasnak nem ígéret kell, ők megtették eddig, amit kellett: dolgoztak és fizettek. Ők nem az ígéretet várják, hanem egy biztonságot szeretnének a jövőjüket illetően. Az is elhangzott a mai vitában, többször hangsú lyozták képviselőtársaim, hogy az egész nyugdíjrendszernek a kulcskérdése a sikeresen működő gazdaság. Röviden tehát úgy lehetne fogalmazni, hogy amikor a politika és a politikai hatalmat megtestesítő kormány a mindenkori nyugdíjasok sorsáról dönt, nem keg yet gyakorol, hanem dönt a nemzet jövője felől, bemutatja és érzékelteti, hogy mennyire becsüli az alkotómunkát. Ezért számomra érthetetlen, hogy miért nem történik ez ma is, a mai politikai erők és a civil társadalom széles konszenzusára alapozva. Talán a zt mondhatnák, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim: de hát ez történik most itt a parlamenti vitában. Szerintem nem! Szerintem az lenne jó, mint amit korábban a FideszMagyar Polgári Párt is javasolt, hogy az általános vita megkezdésének az összesített tapasztalataival mennénk a civil társadalom felé, értetnénk meg és magyaráznánk meg, és majd az ő javaslatukkal együtt, amikor azonosulni tudnak vele, folytatnánk a vitát, és építenénk be ebbe a nyugdíjrendszerbe mindazokat az elemeket, amelyeket valóban s zükségesnek tartanak a fiatalok, a középkorosztályúak és a nyugdíjasok, amelyekben bízni tudnának - de sajnos nem ez történik. Miért? Engedjék meg az indoklásomat három gondolatban elmondani. Először is: abban egyetértés van, hogy a nyugdíjreform az államh áztartási reform legfontosabb lépése. (12.10) Akkor kérdezem, hol van az államháztartási reform megvalósítása, hogyan illeszkedik az államháztartási reformba a nyugdíjreform. Ez megítélésem szerint, tisztelt képviselőtársaim, ugyanolyan, mint amikor önök azt mondják, hogy át kell alakítani a honvédséget, határőrséget, rendőrséget, a többi fegyveres szervet, mert az ország biztonsága megköveteli. De a rendszerváltás hetedik évében nincs kidolgozva a nemzetbiztonsági és védelmi stratégia, mint ahogy nincs ki munkálva és megvalósítva az államháztartási reform sem. Talán ha ezek mind meglennének, egyszerűbb és érthetőbb lenne a megmagyarázása annak is, hogy ebben a nyugdíjrendszer hol helyezkedik el.
