Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - Abdullah Omar, a Dél-Afrikai Köztársaság igazságügy-miniszterének és kíséretének köszöntése - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
4527 több gyermeket nevelő édesanya kerül rossz helyzetbe. Ez viszont mindenképpen ellene szól annak a demográfiai problémahalmaznak, amely a nyugdíjrendszer válságához vezet. A magam részéről szeretnék felvetni egy gondolatot, amelyet kérem, hogy ne mosolyogjanak meg, és ne dobják első pillanatban az ellenzéki hőzöngés szemétkosarába. Világhírű demográfusra, Demény Pálra hivatkozom, aki azt jav asolta már hosszú idő óta, hogy olyan nyugdíjrendszert kellene építeni, amelyben közvetlen kapcsolat létesül a nyugdíjas által felnevelt gyermekek és a nyugdíj között. Értelmetlen egy ilyen kapcsolat létrehozása? Nyilvánvaló, hogy minden nyugdíjrendszer, l egyen az tőkefedezeti, legyen az felosztókirovó, a nemzedékek egymásra utaltságán áll vagy bukik. Hiszen, amikor az értelmetlen szót felvetem a direkt összekapcsolás gondolatával - és egyes szabaddemokrata képviselőtársaim élénk felbólogatással jelzik, ho gy valóban értelmetlennek tartják , akkor ne feledkezzenek meg arról, hogy ha csodálatos nagy mennyiségű, megtakarított pénzeiket szépen beteszik egy bankba, hogy később életjáradékra válthassák, abból a pénzből tőkehozam csak akkor lesz, ha lesz élő embe ri munka, amely ezt a tőkét mozgatja. Kedves, Bauer képviselőtársam, végezzen el egy kísérletet - már elmondtam egyszer , tegyen egymás mellé két darab ezerforintost, és figyelje, hogy a szépen egymásra simulók között megjelenike legalább egy tízes. Nem fog megjelenni! Csak élő emberi munka hozza meg az 1 ezrelékes, 1 százalékos, 10 vagy 20 százalékos kamatot. Ha pedig nincs új nemzedék, implicite egyre csökkenő létszámú az új nemzedék, akkor bizony megnehezül ennek a bizonyos tőkének az előteremtése. Ez világméretekben is igaz, hatalmas átrendeződések várhatók. Ezért szól a javaslat úgy, hogy legyen direkt összeköttetés. Azt állítom, hogy még ebben a mostani érvényes nyugdíjrendszerben, illetve a tervezetben is van egy minimális ilyen jellegű összekapcsol ódás akkor, amikor a szülések időszakát nyugdíjszerző időnek ismerik el; amikor a gyermekek szülése szolgálatiidőkedvezménnyel jár, akkor valójában ez a kapcsolat máris létrejött. Tehát várom azokat a Bauerféle javaslatokat, amelyek ezeket az elemeket mó dosító indítvány formájában ki fogják iktatni, mert ha ezek értelmetlenek, akkor ezeket ki kell iktatni a szürkeállomány nagyszerű működése következtében. Én azonban azt gondolom, hogy ezeket az elemeket erősíteni szükséges. Az erősítésre két lehetőség van . Van egy egyszerű, és van egy bonyolultabb megoldás. Az egyszerű megoldás mindössze megnöveli a meglévő kapcsolatot, bizonyos értelemben a nyugdíj kiszámításának a képletébe beiktatja akár szorzószámok, akár többletösszegek formájában a felnevelt gyermeke k számát. Van ennek előnye: minimális adminisztrációs költséget jelent; és van bizonyos értelemben hátránya is, mert a gyermekeknek csak a számát képes egy ilyen rendszer súlyozni, ugyanakkor a családot nem teszi érdekeltté a gyermek olyan felnevelésében, amely nagyobb oktatásra késztetné, nem támogatná, hanem utólag jutalmazná a jobban nevelt, magasabb iskolázottságú... - és én is hiszek a jövőben, mint Hegyi képviselőtársam, hiszem, hogy egyszer lesz olyan Magyarország, ahol a többet tanult ember jobban i s keres. Ettől egyelőre még egy kicsit odébb vagyunk - ha lesz időm, akkor erről még egypár gondolatot szeretnék mondani. Amit viszont szükséges még ez előtt elmondanom: volna egy bonyolultabb lehetőség is, amely ezt az utóbbi kapcsolatot is megteremti. Vé gül is miről van szó? A nyugdíjreform és az egészségügyi reform is mindenképpen megköveteli, hogy végre egyszer működjön az egyéni járuléknyilvántartás rendszere. Ha ez a rendszer működik, akkor már nem extra adminisztratív költség - bár nem állítom, hogy ingyen van - annak a nyilvántartása, hogy melyik járulékbefizetőhöz milyen nyugdíjas számú szülő tartozik. S ha ez megvan, akkor lehetséges a nyugdíjjárulékot több részre bontani. Az egyik elem pedig: az előző évben befizetett összegek meghatározott száza léka közvetlenül áramol át az illető járulékfizető szüleihez. Ez milyen eredménnyel járna? Azzal az eredménnyel járna, hogy a családok közvetlenül éreznék, hogy a többletjárulékbefizetés többletnyugdíjjal is jár, a következő évben az édesapa vagy az édesa nya nyugdíja is emelkedne. Hatalmas üzenet lenne ez például a feketegazdaság területén is, hiszen a család saját maga érezné, hogy: igen, itt most egyszer befizettem a közösbe, de abból már rögtön vissza is kaptunk valamit, mondjuk, egyéves
