Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak

1997. június 10 (281. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):

4501 Köszönöm szépen. Megadom a szót Surján László képviselő úrnak, Kereszténydemokrata

Néppárt. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP)

: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azok közé tartozom, akik nem nézik irigykedve azokat a

sikereket, amely

ek például a közeljövőben a NATOcsatlakozás során létrejönnek. Nem hiszem,

hogy ezek kormánypárti sikerek - ezek Magyarország sikerei.

(Szórványos taps az MSZP soraiban.) Ugyanakkor mind az ellenzék, mind a kormánypártok hibáztathatók akkor, ha pártpoliti

kai szintre viszik le ezeket a vitákat. Az éremnek azonban van másik oldala is. Azt állítani, hogy az elmúlt négy év külpolitikája

kudarchalmaz, amely elszakított minket Európától, nagyon nehéz akkor, amikor történt, ami történt:

az európai társulásba való bekapcsolódásunk, az európai szerződés; elérkeztünk négy év alatt oda,

hogy beadhattuk és fogadták az Európai Unióba való csatlakozásunkat. Nagy dicsőséget tulajdonított

a kormány annak az OECDtagságnak, amelyet ugyancsak az elődje alapozott meg és adott be. Következésképpen, ha nem tudjuk abbahagyni az egymás piszkálását és nem vagyunk képesek

egymás eredményeinek elismerésére, akkor mind ellenzék, mind kormánypárt méltatlan arra, hogy

politizáljon.

(Taps az ellenzék soraiban. - Dr. Szabó Zoltán az ellen

zéki padsorokra mutat: Hátra

tessék címezni!) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor)

: Köszönöm szépen. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga Mihály

frakcióvezetőhelyettes úr, FideszMagyar Polgári Párt: "Kísért a múlt, avagy a gazdaságirányítás

id

őszerű kérdései a nyolcvanas évekből" címmel. Megadom a szót. VARGA MIHÁLY (Fidesz)

: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Pártja kongresszusára készülődve a múlt héten miniszterelnök

úr interjút adott az egyik orszá

gos napilapnak. Ebben miniszterelnök úr a következőket mondta: "A

munka javítására a kormányzati ciklus befejezése táján sok mindent végig kell gondolni.

Meggyőződésem, hogy nagy hiba volt megszüntetni az egykori tervhivatalt anélkül, hogy

gondoskodtak vol

na egyfajta szűkebb tervezési intézet vagy csoport létrehozásáról." Tisztelt képviselőtársaim talán már meg sem lepődnek miniszterelnök úrnak ezekben a

hagyományos kategóriákban való gondolkodásán - a múltkor éppen a filozófusok számát sokallta.

Most azonb

an úgy véljük, hogy többről van szó, hiszen az idézett cikkrészlet így fejeződik be:

"Medgyessy pénzügyminiszter úrral teljesen egyetértünk a tekintetben, hogy ilyen intézményre

szükség van." Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt az ötlet megalapozottságáról

szólnék, úgy hiszem, nem

felesleges röviden felidézni az egykori hivatal szerepét. Az Országos Tervhivatalt az 1947. évi XVII.

törvény hozta létre. Mintául - nem is tagadva - az akkori Szovjetunió állami tervezésének központi

szerve, az Állami Tervbizottsá

g szolgált. Mi volt e hivatal feladata? Ehhez érdemes fellapoznunk a hetvenesnyolcvanas évek

közgazdasági lexikonját, ahol a "tervgazdálkodás" és a "Testvériség gázvezeték" címszavak között

találjuk a "tervhivatal"t. Idézem a lexikon meghatározását: "Az

Országos Tervhivatal feladata a

távlati és az operatív népgazdasági tervjavaslatok kidolgozása és a népgazdasági terv

végrehajtásának ellenőrzése. Kidolgozza a népgazdasági terv fő arányaira vonatkozó irányelveket,

felülvizsgálja a tervező hatóságok tervja

vaslatait, elkészíti és a kormány elé terjeszti egységes

javaslatát. Hazánkban az Országos Tervhivatal fogja össze, vezeti és irányítja az országon belül

folyó tervmunkát a párt és a kormány célkitűzése alapján. Minden minisztérium, valamennyi vállalat

és

intézmény rendelkezik a szükséges tervezési apparátussal. Kétféle tervet készítenek: távlati,

perspektivikus terveket és operatív, főként éves terveket. A tervhivatal központilag gazdálkodik a

legfontosabb termékekkel, ellenőrzi és elemzi a népgazdasági te

rv célkitűzései teljesítésének