Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
4451 Ilyen okot az alkotmányban feltüntetni abszurdum, hiszen a politikának, a politikai kultúrának megvan a maga működése, megvan a maga mozgása, és annak ezt a kérdést rendeznie kell. Nyilvánvaló, amikor csak egyáltalán felmerül annak a gondolata , hogy a kormányfő a cselekvőképességét elvesztette, vagy olyan diffamáló helyzetbe keveredett, olyan magatartást valósított meg, hogy végrehajtható szabadságvesztés fenyegeti a személyét, akkor nyilvánvalóan nincs az a párt, amelyik ne mentené fel. Ezért aki alkotmányos megoldásban gondolkodik, ezt önálló esetként nem tüntetheti fel, hiszen ezzel azt sugallja, hogy egy országban annyira alacsony a politikai kultúra, annyira nem működnek ezek a dolgok, hogy egy ilyen alkotmányos szabályra van ahhoz szükség, hogy egy ilyen helyzetbe került kormányfő megbízatása valóban megszüntetésre kerüljön. Hasonlóképpen, a miniszterelnök összeférhetetlenségét illetően kell utalnom arra, hogy az összeférhetetlenségi szabályok megsértése törvénysértés. (21.20) Most arról ne m akarok külön beszélni, hogy nyilvánvaló: egy miniszterelnöknek nincs másik kereső foglalkozása. Azt hiszem, hogy ha Batthyány Lajostól kezdve az összes miniszterelnököt számba vesszük, soha fel sem merülhetett problémaként, és a jövőben sem merül fel. Ny ilvánvalóan nincs összeférhetetlenségi esete, tehát ez sem kívánkozhat be az alkotmányba. Ha törvényileg előírjuk, rendezzük, az még odáig rendben való, hogy a törvény kimondja, hogy a miniszterelnöknek nem lehet más foglalkozása, munkaviszonya, mint a min iszterelnöki tisztség, nem lehet gazdasági társaság vezetője ebben az időszakban, nem tanúsíthat hivatalához méltatlan magatartást; ha mindezeket törvényben is rögzítjük - amit én el tudok fogadni , külön azt alkotmányba venni, hogy egy összeférhetetlensé get kelljen kimondani, indokolatlan. Egész egyszerűen ha e szabályokat megszegi, törvényt szeg; és ha törvényt szeg, akkor, gondolom, ugyanúgy a politikai racionalizmusnak kell működnie, ugyanúgy el kell jutnia az Országgyűlés bizalommegvonásához, a személ ycseréhez, a hagyományosan ismert alkotmányjogi kategóriák alkalmazásával, mint ahogy ha netán ilyesféle helyzet előállott volna - mert a magyar történelemben nem tudok ilyen helyzetről , akkor ez működött volna. Tisztelt Országgyűlés! A másik, ide vonatk ozó kérdéskör a miniszteri megbízatás megszűnésének alkotmányban történő megjelenése. Ez eddig sem szerepelt az alkotmányban, semmiféle gondot nem jelent. Jogi álláspontunk az, hogy emiatt teljesen felesleges az alkotmányt módosítani. Megjegyezzük: itt is megjelenik az a két elem, amelyet a miniszterelnöknél - még egyszer mondom - alkotmányjogilag abszurdnak és sokkal inkább komolytalannak és paródiának, az alkotmányjog paródiájának, a jogrend paródiájának érzünk és tartunk. Megjelenik még a kormány tagjaiv al kapcsolatosan két szabály. A 39/C § (1) és (2) bekezdésében két olyan rendelkezés jelenne meg az új alkotmányban, amely rendelkezés tartalmilag nem kifogásolható; de megintcsak azt kell mondanunk, hogy olyan rendelkezések miatt, amelyek az alkotmány egy éb rendelkezéseiből is levezethetők, tehát ezek miatt az alkotmány módosítása felesleges. Arról van szó, hogy kimondja az alkotmány 39/C §a: a kormány megbízatásának megszűnése esetén a kormány ügyvezető kormányként működik tovább, és abban az esetben a m iniszterelnök mint ügyvezető miniszterelnök gyakorolja a hatáskörét, de új miniszter kinevezésére, illetőleg felmentésére javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat. Véleményünk szerint ez a rendelkezés az alkotmány 39/B §ából minden további nélkül, egyenesen következik, emiatt felesleges az alkotmányt módosítani. Ugyanis nyilvánvaló az, hogy ha egy kormány ügyvezető kormányként működik tovább, akkor értelemszerű, hogy a miniszterelnök e gy ügyvezető kormányt nem alakíthat át, nem jelölhet új miniszterelnököt, ugyanis ilyen esetben az alkotmány 33. § (3) bekezdése az irányadó, amikor miniszterelnököt kell választani, és a kormány további tagjainak előterjesztésére csak a megválasztott és a z Országgyűlés többségének bizalmát élvező miniszterelnök jogosult. Kérem szépen, ezek a kérdések az alkotmányban egyébként is szabályozva vannak, ezért ezek feleslegesek.
