Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SCHIFFER JÁNOS, a kulturális és sajtóbizottság előadója: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ):
4424 Úgyhogy remélem, a kulturális bizottság ülésén sikerül majd a Pénzügyminisztériummal együttműködve tisztázni azt, hogy milyen pénzügyi támogatásokra van szükség az rt.vé alakuláshoz. Azzal együtt is, hogy természetesen nem minden közvetlen ül az alapító okiratot érintő kérdés ezek közül. Egyetértek államtitkár úrral abban, hogy természetesen nem arról van szó, hogy feltétlenül az alapító okiratba kellene beleerőszakolni oda nem tartozó kérdéseket, viszont az alapíró okirattal az Országgyűlés megalakítja a részvénytársaságot, és ezzel egy időben tisztázni kell azt is, hogy a pénzügyi feltételei ennek hogyan lesznek megfelelően biztosítva. A másik kérdés, amiről beszélni szeretnék, az MTItörvénnyel létrehozott, illetve az aszerint létrehozandó intézményrendszerre vonatkozik, amely az MTI megfelelő, független, közszolgálati, a közönség érdekében való működését hivatott biztosítani. Itt röviden emlékeztetni szeretnék arra, hogy az MTItörvény vitájában végül is elfogadható volt többékevésbé mind enki számára az, hogy ne a rádiótelevízió törvény nagyon kacifántos rendszerét ismételjük meg az MTItörvényben, hanem lehetőség szerint egy egyszerűbb és olcsóbb struktúrát hozzunk létre. Ennek megfelelően tér el a törvény több ponton a rádiótévé törvén y szerinti struktúrától. Hogy csak egy példát mondjak, nincs közel 30 fővel működő közalapítványi kuratórium ebben a törvényben, ennek megfelelően nincs a kuratóriumnak ellenőrző testülete sem, hanem egy tulajdonosi tanácsadó testület látja el ezeket a fun kciókat, és egyébként pedig a részvénytársaságnak persze van felügyelőbizottsága. Mindezzel kapcsolatban egy problémára viszont szeretném a figyelmet felhívni - már az általános vitában , és ezért hozom szóba a struktúra kellő kiegyensúlyozottságát. Arra a problémára szeretnék utalni, hogy az alapító okirat szerint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz a tulajdonosi tanácsadó testület ülésein. Természetesen ez egy részvénytársaság esetében szükségesnek mutatkozhat, de azt hiszem, hogy figyelembe kell vennünk azt, hogy itt egy speciális struktúráról van szó, amelyik egy nagyon speciális kiegyensúlyozottsággal igyekszik biztosítani azt, hogy ez az intézmény, az MTI is megfelelően pártatlanul működjön. Ebből a szempontból problémát okozhat , ha a felügyelőbizottság elnökének az ilyen tanácskozási jogát az alapító okirat általános érvényűen kimondja. Azért jelenthet ez ugyanis problémát, mert míg a rádiótévé törvény szerint a kuratóriumi ellenőrző testületek elnökeit jelöli az ellenzék, és e gy tagját az ellenzéki frakciók, másik tagját a kormánypárti frakciók, addig az MTItörvény szerint a részvénytársaság felügyelőbizottságának elnökét jelölik az ellenzéki frakciók, a kormánypárti frakciók pedig egy tagját, a másik tagját a munkavállalók je lölik. Természetesen nem arról van szó - remélem, ez senkiben fel sem merül , hogy az SZDSZ részéről az ellenzéki frakciók jogosítványait akarnám kevesbíteni - azt hiszem, hogy általában a rádiótévé törvény kapcsán és az MTItörvény kapcsán is az SZDSZ r észéről azért léptünk fel nagyon határozottan, hogy a kormánybefolyás és a kormánytöbbség befolyása ne veszélyeztesse ezeknek az intézményeknek a független működését , hanem arról van szó, hogy abban az esetben, ha a tulajdonosi tanácsadó testület ülésein mindig tanácskozási joggal részt vesz az ellenzéki frakciók által jelölt elnök, akkor olyan helyzet alakul ki, amiben az egyébként 5050 százalékos kiegyensúlyozottsággal jelölt tagokból összeálló tulajdonosi tanácsadó testületben minden egyes vitában - l egyen az rt. elnök megválasztása vagy más fontos kérdések, amik egyáltalán nem biztos, hogy a felügyelőbizottság elnökére is közvetlenül tartoznak, minden egyes ilyen vitában - a felügyelőbizottság mindenkori ellenzéki frakciók által jelölt elnöke automati kusan részt vehet. (19.00) Azt hiszem, ez nem lenne megfelelő rendelkezés. Ehhez képest a tulajdonosi tanácsadó testületet kellene felhatalmazni arra - illetve ezt nem is szükséges megtenni, csak meg kell hagyni ezt a jogosítványát , hogy maga döntse el, milyen napirendi pontoknál tartja szükségesnek azt, hogy akár a felügyelőbizottság elnöke, akár az rt. könyvvizsgálója jelen legyen egyes témák tárgyalásánál. Azt hiszem, ez volna a megfelelő eljárás. Azért is hoztam ezt szóba, mert a médiakuratóriumok ese tében is példa vagy talán példák is vannak arra, hogy problémát jelentett az, hogy a kuratóriumi elnökségek konfliktusba keveredtek az ellenőrző testületekkel annyiban, hogy az volt a szándékuk, hogy például
