Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - Bejelentés az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról és az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egy... - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés törvényjavaslat átdolgozásra történő visszakéréséről és új változatban való benyújtásáról - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
4416 Én is köszönöm. Szintén két percben adok szót Toller László úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a megoldás több szempontból ké zenfekvő lehet, de ennek a javaslatnak az abszolút elutasítása nem annyira az. (18.20) Rubovszky képviselő úr is elismerte azt, hogy ehhez az intézményhez valahogy hozzá kell nyúlni. Többen állítjuk - azt hiszem, ebben is viszonylag kevés vita van , hogy önmagában a Házszabályban, csak a Házszabályban ezt a problémát nem lehet egyértelműen kezelni, tehát a törvényhez mindenképpen hozzá kell nyúlni. Hogy miért volt ilyen gyors és időszerű e kérdés felvetése, az abból következik, hogy az Alkotmánybíróság júl ius 15ig adott ennek az Országgyűlésnek határidőt arra, hogy a Házszabályát módosítsa. De ha a Házszabályt abban a normál parlamenti menetrendben kívánjuk módosítani, amely most a padon van - tehát valahol még módosító indítvány formájában befogadókészség lehet a házszabálymódosítás tekintetében , akkor bizony mellé kell rakni az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását is, legalább a legelemibb dolgok tekintetében. Az ügy tehát nem megkerülhető a parlament számára az Alkotmánybíróságról szóló törvé nyben sem. A másik oldala pedig mindenképpen az, hogy elhangzott többször: ezzel az ellenzéki jogosítványokat kívánjuk megnyirbálni. Majdnem ugyanezek az ellenzéki jogosítványok benne vannak a Házszabályban, hiszen a koherenciazavar, az alkotmányossági pro blémák felvetése, a koherenciazavarral kapcsolatos kérelem a Házszabály 110. §a alapján bármely képviselő rendelkezésére áll. Tehát ha a képviselőknek alkotmányossági problémájuk van, a Házszabály alapján be tudnak nyújtani módosító indítványt alkotmányos sági problémák orvoslására. (Dr. Kutrucz Katalin: Kormánytöbbség...) Egy pillanat! Teljesen természetes, hogy ennek van egy bizottsági vetülete, ez pedig maga az alkotmányügyi bizottság. Tehát ott is van egy belső garancia. Mi kinyilvánítottuk azt a szándé kunkat is, hogy akár az egész intézmény eltörlésével kapcsolatosan hajlandók vagyunk esetleg támogatni a Szájer József által a házbizottságban felvetett indítványt, hogy a köztársasági elnök jogosítványa kivételével az összes, előzetes normakontrollal kapc solatos többségi jogot is vegyük ki mint intézményt az Alkotmánybíróságról szóló törvényből, tehát sem a kormánynak, sem az Országgyűlés többségének nem lenne ilyen jogosítványa. Erre is készek vagyunk. Erről érdemes tárgyalni, erről lehet beszélgetni. Ez semmiféle akadályba nem ütközik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , ha mind a hét parlamenti párt hajlandó (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ilyen tartalmú módosítást aláírni. (Taps a kormánypártok padso raiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szintén két percben adok szót Kónya Imre úrnak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. KÓNYA IMRE (MDNP) : Elnök asszony, csak nagyon röviden szólnék. Toller László nyilván érti, hogy miről beszél az ellenzék. Va n egy alkotmánybírósági döntés. Az Alkotmánybíróság azt mondja, hogy a törvény által biztosított jogok érvényesítéséhez a Házszabály nem ad lehetőséget, és ez alkotmányellenes. Ekkor teendő az, hogy a Házszabályt módosítani kell. Természetesen hozzá kell n yúlni az Alkotmánybíróságról szóló törvényhez is, mert ha lehetőséget adunk arra, hogy minden további nélkül éljen az ötven képviselő (Sic!) , akkor valóban felmerül a kérdés, hogy indokolt lenne határidőhöz kötni az Alkotmánybíróság eljárását. Még azt is f elvetem, lehetséges, hogy egyes törvényeket ki is kellene zárni ebből a körből - mondjuk, a költségvetési törvényt, ahol külön probléma lehet, ha elhúzódik , tehát el tudok képzelni sok mindent. Egyet nem: azt, hogy a jogot vonom meg, és még egyet nem, az t, hogy ezt egyoldalú kormányjavaslatra teszem. Tehát valóban tárgyalni kellett volna, és akkor mindezeket - amit most tényleg kapásból elmondtam - a tárgyalás során megbeszélhettük volna, és egy olyan megoldást terjeszt be a kormány, amellyel a hét párt
