Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - Bejelentés az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról és az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egy... - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés törvényjavaslat átdolgozásra történő visszakéréséről és új változatban való benyújtásáról - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
4410 Összefoglalva, tisztelt Országgyűlés, felháborítónak tartom e törvényjavaslat ilyen módon történő benyújtását. Egyetlenegy célzata van: a kisebbség jogának megnyirbálása. Ebből következőn a FideszMagyar Polgári Párt ezt nem tudja támogatni a szavazásnál. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Dávid Ibolya képviselő asszony, Magyar Demokrata Fórum; szólásra készül Kónya Imre úr, Magyar Dem okrata Néppárt. Megadom a szót Dávid Ibolya képviselő asszonynak. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum nem támogatja az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását. Nem támogatja több okból. El sősorban azért, mert az az alapvető ok, amely a kormánynak okot adott arra, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvényt módosítsa, az arról szólt, hogy született egy alkotmánybírósági határozat, mely szerint az ötven képviselő által kezdeményezett előzetes normakontrollnak meg kell találni az eljárási lehetőségeit a Házszabályban. Ez volt az, ami határidőhöz kötötten sürgette az Országgyűlést arra, hogy találja meg a megfelelő rendelkezéseket adott esetben a Házszabályban. Ezt követően arra az igen furcsa és kifogásolható lépésre szánta el magát a kormány, hogy kiveszi az Alkotmánybíróságról szóló törvényből azokat a rendelkezéseket, amelyet egyébként házszabályszerű eljárás keretében kellett volna a Házszabályban szabályoznunk. Korá bban volt arra példa az elmúlt években, hogy az Országgyűlés egy bizottsága kért előzetes normakontrollt. Ilyenkor egyedi kérelemként járt el az Országgyűlés, megadta a lehetőséget arra egy Házszabálytól való eltéréssel, hogy a bizottság az Alkotmánybírósá gtól előzetes normakontrollt kérjen. Tehát megtaláltuk mi akkor egyedi döntéssel ennek a lehetőségét; azonban teljesen jogos az Alkotmánybíróságnak az az elvárása, hogy ha egy kétharmados törvény erre lehetőséget ad, akkor legyen ennek eljárási szabálya a Házszabályban. Ez az első javaslat, amit megtárgyalt az alkotmányügyi bizottság május 14ei ülésén, elég nagy felháborodást váltott ki az alkotmányügyi bizottsági tagok között - és itt nem elsősorban kormánypárt és ellenzék között volt a vita. Szeretnék né hány észrevételt fölolvasni önöknek a jegyzőkönyvből, hogy kormánypárti képviselők hogyan vélekedtek erről az előterjesztésről: "Átfogó szabályozás nélkül ezek a kérdések nem megoldhatóak. Véleményem szerint valóban szükség lenne további szabályozásokra is , a javaslatban nem érintett szabályokkal együtt. Nagyon alapos mérlegelést igényel, hogy bizonyos törvények meghozatalánál a stabilitás szempontjából mi a nagyobb hátrány: aze, hogy nyitva hagyjuk a kaput az előzetes normakontroll számára is, vagy azt mo ndjuk, hogy azoknál a törvényfajtáknál nincs előzetes normakontroll, és tudomásul vesszük, hogy az utólagos normakontroll eszköze természetesen bizonyos hátrányokat jelenthet." Volt olyan vélemény is, hogy túlságosan hevenyészett, mellőzött bizonyos egyezt etéseket, átgondolásokat, megfontolásokat, és hogy nem kiérlelt törvényjavaslattal állunk szemben. Logikus volt ezek után a vélemények után, hogy az alkotmányügyi bizottság levette napirendjéről, és nem tudni, hogy mi történt ezt követően közel egy hónapon keresztül. Mindig lábjegyzettel kaptuk meg a napirendet, azzal, hogy az egyeztetések függvényében lesz tárgyalás itt, az Országgyűlésben. Mi, ellenzéki képviselők semmiféle egyeztetésről nem tudunk; nyilván, ha volt egyeztetés, akkor a kormánypártok közöt t volt egyeztetés. De szerettük volna tudni, miután ez az alkotmányügyi bizottsági ülésen kormánypárti képviselők részéről hangzott el, hogy mi lett ennek az egyeztetésnek az eredménye. Ez a megoldás, amit a kormány elénk tárt, nem oldja meg a problémát, h anem javaslatot tesz arra, hogyan lehet a problémákat kikerülni. A javaslat 1. pontjában a 70. életévét betöltött alkotmánybíró hivatalban maradásáról szól a módosító indítvány.
