Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - Bejelentés az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról és az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egy... - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés törvényjavaslat átdolgozásra történő visszakéréséről és új változatban való benyújtásáról - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
4403 Azon lehet vitatkozni, hogy indokolte ezen 50 képviselő ilyen jogának a fenntartása, én az előbbiekre tekintettel úgy gondolom, hogy indokolatlan. Ezért egy drasztikus, de megítélésem szerint teljes mért ékben alkotmányos és jogszabályszerű megoldást választott az Igazságügyi Minisztérium akkor, amikor két alanyi körnek, az állandó bizottságnak, illetve az 50 képviselőnek ezt a jogát javasolja megszüntetni, és ezzel egy ellentmondásos helyzetet feloldani, illetve a parlamenti döntéshozatalban meglévő veszélyt hivatott elhárítani. Ennek a három elemnek, jogalkotói célnak az indokoltságára tekintettel a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja támogatja az igazságügyminiszter úr által benyújtott és az álla mtitkár úr által indokolt törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt, azt követően szünetet rendelek el, de ennek a tém ának a tárgyalásával folytatjuk a munkánkat. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Hét év telt el a többpártrendszer újbóli kialakulása lehetőségének megteremtése óta. Szándékosan fejezem ki magam ilyen bonyo lultan, miután úgy gondolom, hogy valóságos rendszerváltás nem történt, de megtörtént a többpárti parlamenti demokrácia alapelveinek lefektetése, és ezen keresztül megnyílt az a lehetőség, hogy egy valóságos rendszerváltást előkészíthessünk. Ugyanakkor rá kell mutatnom arra, hogy a többpárti parlamenti demokrácia alapelveit jelentő, az államhatalmi ágak egymás közötti egyensúlyának megteremtése nem igazán sikerült, miután több hatalmi ág a másik fölé növekedett. Mi így vélekedünk mindenekelőtt az Alkotmányb íróságról, hiszen már az Alkotmánybíróságról szóló törvény megalkotásakor egy olyan speciális helyzet volt, amely nem vezethetett tökéletes megoldáshoz. Hadd utaljak itt arra, hogy Magyarországon korábban nem volt Alkotmánybíróság, és amikor a '89. évi hár omoldalú tárgyalások során az Alkotmánybíróság megalkotására sor került, akkor az volt az általános feltételezés, hogy a korábbi állampárt, tehát Horn Gyula miniszterelnök úr jelenlegi pártjának a jogelődje, a miniszterelnök úr akkori pártja az első szabad választáson is elnyomó többséghez jut a frissen létrejött többi párttal szemben, hiszen volt egy több évtizeden át jól megszervezett állampárt, és voltak azok a demokratikus erők, amelyek megszervezésére se idő, se pénz nem állt rendelkezésre. Ezért tehát az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvények megalkotása kapcsán nem kerülhetett kellő idő és figyelem az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvény és a koncepciók jó megfontolására. Így azután egy olyan helyzet keletkezett, hogy az Alkotmánybíróság világviszonyl atban is egyedülállóan széles hatáskörhöz jutott, holott a háromoldalú tárgyaláson részt vevő erők tulajdonképpeni törekvése nem arra irányult, hogy az egyik hatalmi ágat a másik fölé helyezzék, hanem arra irányult, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alat t ezt az egyensúlyt megteremtsék. Az alkotmánybíráink egy része is hajlott arra, hogy megválasztását követően tovább bővítse önmaga jogkörét, így alakultak ki olyan fogalmak Magyarországon, mint a "láthatatlan alkotmányozás" vagy olyan fogalmak, mint a "lo pakodó alkotmányozás". Ennek következtében az ilyen módon gondolkodó alkotmánybírák jogalkotása egyrészt fokozatosan kezdte átvenni az írott magyar alkotmány helyét, másrészt pedig beleolvastak a Magyar Köztársaság Alkotmányába olyan további alapjogokat sz ülő anyajogot, amelynek alapján sokszor a hatályos alkotmány szövegén túllépve minősítettek egyes törvényhelyeket és jogszabályokat alkotmányellenesnek, illetve a saját maguk sajátos alkotmányértelmezése szerint hoztak létre teljesen új szabályozást. E kri tika mellett természetesen jelezni kell azt is, hogy az Alkotmánybíróság ugyanakkor igen sok, a magyar alkotmányos rend kialakítását elősegítő döntést is hozott, és ennek a kettősségéből következik a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az a következ tetés, hogy az Alkotmánybíróság a mai napig sem tudta megtalálni igazi helyét a magyar alkotmányos rendben.
