Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - Bejelentés az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról és az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egy... - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés törvényjavaslat átdolgozásra történő visszakéréséről és új változatban való benyújtásáról - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
4401 indítványozási lehetőségét, mert ha már a törvényhozás tagjainak többsége is kétségét fejezi ki a törvényjavaslat, illetve annak egyes rendelkezései alkotmányosságát illetően, ez már ol yan súlyú aggály, amely megalapozza az alkotmányosság megítélésére egyedül hivatott Alkotmánybíróság mielőbbi állásfoglalásának szükségességét. A javasolt változtatással minimálisra szorítható az előzetes normakontroll természetében rejlő ellentmondás, és ezáltal a jövőben is érvényesülhet a törvényjavaslat előzetes alkotmányossági vizsgálatának alapvető célja, nevezetesen az Országgyűlés tekintélyének megőrzése; ugyanakkor elkerülhető, hogy a jogintézmény diszfunkcionálissá váljon. A törvényalkotás folyama tosságának, illetve tervezhetőségének biztosítása érdekében ugyanakkor indokolt az Alkotmánybíróság eljárására 30 napos határidő előírása. (Folyamatos zaj.) Végezetül hangsúlyozni szükséges, hogy a javasolt módosítás nem igényli az alkotmány módosítását, t ekintve, hogy az alkotmány az utólagos normakontrollt, tehát a már megalkotott jogszabály vizsgálatát utalja teljeskörűen az Alkotmánybíróság hatáskörébe, illetve a köztársasági elnöknek ad előzetes normakontrollkezdeményezési jogkört. Az Alkotmánybíróság egyéb hatásköreit az alkotmány felhatalmazása alapján az alkotmánybírósági törvény állapítja meg. Tisztelt Országgyűlés! A kifejtettek alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot a benyújtott formában támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. ( Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót - és megkérem őket, fáradjanak ide, a pulpitusra - elsőként Bihari Mihály képviselő úrnak, MSZP, akit Torgyán József képviselő úr fog követni. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Legalább negyedóráig! - Dr. Avarkeszi Dezső: Ne gonoszkodjatok! - Derültség a kormánypártok soraiban.) DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Rö vid törvényjavaslatot nyújtott be az igazságügyminiszter, amely az Alkotmánybíróságról szóló törvényt hivatott módosítani, de rövidsége ellenére elmondhatjuk, hogy jelentős ügyekben és jelentős változást hozhat az Alkotmánybíróság működésében. Az államtit kár úr elemezte a jogalkotási célt, hogy milyen célt kíván elérni lényegileg három módosító indítvánnyal, amelyet a törvény magában foglal. Az első jogalkotási célkitűzés egy ismert megoldást alkalmaz: kisegítő megoldás arra az esetre, ha meghatározott tis ztségre nem sikerül megválasztani valakit az első menetben, ebben az esetben vagy az ilyen esetekre vonatkozóan, nemcsak az alkotmánybírák választása, hanem más közjogi tisztségre való választás során is kisegítő szabályokat alkalmaznak a törvényhozók. Kül önösen indokolttá teszi a kisegítő szabály elfogadását, nevezetesen azt, hogy ha a 70. életévének a betöltése miatt jár le valamely alkotmánybírónak a megbízatása, akkor mindaddig a hivatalában maradhasson, amíg a helyére új bírót nem választanak. Ez egy i smert megoldás; különösen indokolttá az teszi ezt a megoldást, hogy az alkotmánybírák megválasztásához az Alkotmánybíróságról szóló törvény kétharmados többséget ír elő - ez viszont ritka megoldás. Nagyon kevés közjogi pozíció esetén írnak elő a nemzetközi gyakorlatban ilyen minősített többséget, vagy ha előírnak ilyen minősített többséget, akkor a második, esetleg a harmadik fordulóban már egyszerű többséggel meg lehet választani valakit egy közjogi méltóságra. Az alkotmánybírák megválasztásáról rendelkező jogszabály ilyen kisegítő szabályt, tehát hogy mondjuk a kétharmados minősített többség előírása után egyszerű többséggel lehessen megválasztani egy alkotmánybírát, nem ismer a magyar jogrendszer, ezért van szükség a kisegítő szabály beépítésére. Hangsúly ozni kell azt is, hogy ez csak abban az esetben él, ha az alkotmánybíró megbízatása az életkor elérése, a 70. életévének a betöltése miatt következik be. Ugyancsak ismert megoldás a törvényjavaslat második eleme, nevezetesen az, hogy az előzetes normakontr ollra, az előzetes alkotmányossági felülvizsgálatra határidőt szab az Alkotmánybíróságról
