Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - Bejelentés önálló indítványok benyújtásáról - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
4393 Amint arra már többször rámutattam, hazánk európai integrációs törekvései indokolttá fogják tenni a mezőgazdaság termékszerkezetének átalakítását. Az Európai Unióban a mezőgazdasági árutermelők nagyon kemény versenye folyik a piacok birtoklásáért. Ebb en a versenyben a magyar mezőgazdasági termelők csak úgy tudnak eredményesen helytállni, ha olyan termékekkel jelennek meg az európai piacon, amelyek keresettek, amelyekkel nem telített a piac, és a termelési adottságai hazánk klimatikus viszonyai között k edvezőbbek, mint NyugatEurópában. A fejlett világ fizetőképes piacain keresettek a jó minőségű, nagy tömegben előállított, megbízható, fajtiszta, fémzárolt vetőmagvak. Zárójelben megjegyezném, hogy ezekkel Magyarország valamikor bőséggel rendelkezett, saj nos az eltelt néhány évtized, a kommunizmus évtizedei megfosztották ettől hazánkat. Ezért a Független Kisgazdapárt konkrét javaslatokat terjeszt elő, miként lehet a hazai vetőmagtermesztés és feldolgozás helyzetét megint európai színvonalúvá tenni, sőt az t beintegrálni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a világgazdaságba. Kérem ezért, támogassák azt. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Torgyán József képviselőtársunk, Független Kisga zdapárt, önálló indítványt nyújtott be a hazai tenyészállatelőállítás helyzete tárgyában H/4501. számon. Ha képviselő úr kívánja, akkor megadom a szót indokolásra. (Moraj a kormánypártok padsoraiból.) DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én tudom, hogy az országgyűlési képviselők egy része között, akik csak a fizetést szeretik felvenni és dolgozni kevésbé... (Derültség, felzúdulás a kormánypártok padsoraiból.), nagy az elégedetlenkedés, amikor a Független Kisgazd apárt a jövő érdekében terjeszti elő azokat a javaslatait, amelyeket, ha önök elutasítanak, a következő Országgyűlés meg fog valósítani. (Moraj a bal oldalon.) Ezért fogjuk mi ezeket rendszerbe, és úgy gondolom, hogy a hazai tenyészállatelőállítás helyzet e éppúgy beletartozik ebbe a rangsorba, mint az egyéb kérdések. (16.10) Hiszen - amint az előbb is elmondottam - hazánk európai integrációs törekvései indokolttá fogják tenni a mezőgazdaság termékszerkezetének átalakítását. Az Európai Unióban a mezőgazdasá gi árutermelők nagyon kemény versenye folyik a piacok birtoklásáért. Ebben a versenyben a magyar mezőgazdasági termelők csak úgy tudnak eredményesen helytállni, ha olyan termékekkel jelennek meg az európai piacon, amelyek keresettek, amelyekkel nem telítet t a piac, amelyek termelési adottságai hazánkban kedvezőbbek, mint NyugatEurópában. A fejlett világ fizetőképes piacain keresettek a kiváló genetikai alapokat mutató, magas színvonalú biológiai értékeket, ezen belül kiváló húsformákat, nagy hozamot és jó szaporodóképességet átörökítő tenyészállatok. Ezt a tényt a magyar gazdaság fejlődésének tervezésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen a Kárpátmedence (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) természetföldrajzi adottságai kedv ező adottságot nyújtanak az állattenyésztéshez. Kérem, ezért támogassák javaslatomat. (Taps az FKGP, a KDNP és a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Torgyán József képviselőtársunk, Független Kisgazdapárt, önálló indítvá nyt nyújtott be a műtrágyafelhasználás helyzete tárgyában H/4502. számon. Megadom a szót a képviselő úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország közel 5 millió hektár szántóterülettel rendelkez ik. A magyar mezőgazdaság meghatározó ágazata a mezőgazdaság, ezen belül is a növénytermesztés. Ezért szükséges az Országgyűlés tájékoztatása arról, hogy a növénytermelők a talaj termőerejének visszapótlásában fontos szerepet játszó műtrágyákat milyen
