Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
4382 Erre kérem fel tisztelettel önöket: ne juniálisozzanak, majálisozzanak, távozzanak! (Derülts ég. - Taps az ellenzéki pártok soraiban. - Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Csapody Miklós frakcióvezetőhelyettes úr, MDF. Megadom a szót. (Ált alános zaj.) DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az elmúlt négy esztendő szidalmazása után visszatérek a jelenbe. 150 éves az Ellenzéki Nyilatkozat, az egykori nemzeti ellenzék történelmi jelentőségű dokumentuma. 150 éve, ho gy a magyar reformkor legjobbjai eljutottak végre az érdekegyesítés megfogalmazásáig, időben megteremtve az ellenzék egységét. Az a tény, hogy a forradalom győzelme után a reformtábor felkészülten foghatott hozzá a tennivalókhoz, a feudális Magyarország po lgárosításához, az ennek az ellenzéki egységnek, az eltökélt összefogásnak volt köszönhető. A múlt század '40es éveitől kezdve az ellenzék legjobbjai ugyanis felismerték azt is, hogy az érdekegyesítésre épülő program, az összefogás szervezeti korszerűsíté st is igényel - ahogy ma mondanánk: megteremtették a frakciók közötti legszorosabb együttműködést, illetve úgymond közös frakciót hoztak létre, amikor a két ellenzéki klubot, a Nemzeti Kört és a Pesti Kört Ellenzéki Kör néven sikerrel egyesítették. Nem vol t ez könnyű, hiszen régi beidegződések és új irányzatok, a küldöttek eltérő követutasításai és a már akkor sem figyelmen kívül hagyható személyi ellentétek megnehezítették a közös fellépést, de nekik sikerült. Eltérő nézeteket és taktikákat képviseltek, de a közös cél és a jövő iránti felelősség mindent átható érzete legyőzte bennük az önérdeket és a széthúzást. Mindez minket, mai ellenzékieket is arra int, hogy meglássuk végre: példával szolgál a múlt a jelennek. Tisztelt Országgyűlés! A szervezők 1847. má rcius 15re hívták egybe elvbarátaikat az Ellenzéki Körbe, és aztán 1847. június 7én Kossuth és Deák közös műveként közreadták az Ellenzéki Nyilatkozatot. Nekik sikerült. Amikor ma erre emlékezünk, mai teendőinket is számba vesszük, országmérleget készítv e, készen az ellenzéki együttműködésre, készen egy közös klub működtetésére, s készen egy új programnyilatkozatra a polgári Magyarországért. Mert miről beszélt az Ellenzéki Nyilatkozat? Hazánk polgári átalakításának nagy ívű terveként nemzeti stratégiát fo galmazott meg, kimondta, hogy az ellenzék az alkotmány talaján áll, s hogy az ellenzést nem személyekhez, hanem tárgyakhoz és tényekhez köti, így mondva kritikát az "idegenszerű és nem nemzeti befolyás alatt álló kormány törvénysértései, baklövései és mula sztásai" fölött; és minthogy nem látnak garanciát arra, hogy a kormány tisztelni fogja az önkorlátozó alkotmányt, és arra sem, hogy a hazának közérdeke felett nem fog idegen érdekeket kiszolgálni, kifejtik, hogy kötelességüknek tekintik a kormány ellenőrzé sét, mint mondották: az "ellenőrködést". Az ellenőrködésnek pedig nem az Országgyűlés az egyetlen eszköze, hanem - mint mondták - "az alkotmányos biztosítékokhoz számítjuk, s tehetségünk szerint pártolandjuk a nyilvánosságot is", ezért hitet tettek a sajtó törvényekkel körülírt sajtószabadság mellett is. Hangsúlyozták a haza területi egységének fenntartását, Erdély és Magyarország egyesítését - emlékezzünk a majdani, egy évvel későbbi március 15e 12. pontjára , a magyar nyelv és kultúra védelmét, kiemelve a más nyelvű népiségek kímélését és a vallásszabadságot is. (15.20) Kifejtették a közterhekbeni osztozkodás polgári elvét, mivel ők valóban komolyan gondolták az eddig egyedül adózott nép terheinek könnyítését, nem csak beszéltek saját szociális érzékenysé gükről. Az Ellenzéki Nyilatkozat a győzelem utáni politika stratégiája, polgári jövőképe volt. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum magáénak vallja az 1847es Ellenzéki Nyilatkozatot, tehát 150 év múltán maga is az 1997es ellenzéki nyilatkozato t szorgalmazza, egyetértve a Fidesz javaslatával. Az MDF vallja, hogy a valódi közteherviselésnek, az igazi szociális
