Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
4374 De ugyancsak nemzetközi jogi kötelezettségvállalást tartalmaz az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Rómá ban 1950. november 4én kelt egyezmény 13. cikke. Eszerint bárkinek, akinek jelen egyezményben meghatározott jogait és szabadságát megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság előtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje azon esetekben is, ha a jogok at hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg. Ezen fenti rendelkezésből sem vonható le tehát olyan következtetés, hogy a polgári perekben a hazai jogrendszer korlátozás nélkül lenne köteles jogorvoslati lehetőséget biztosítani. Más vonatkozásban az egyezménynek a törvényjavaslat előterjesztője eleget tesz, hiszen a tervezet jogsérelem esetére lehetővé teszi kis perértékű ügyekben is a perorvoslat benyújtását. Mindezt összegezve megállapítható, hogy a javaslat nem sérti nemzetközi kötelezettségvál lalásainkat, így e vonatkozásban aggályok nem merülnek fel. Ugyanakkor megemlítendőnek tartom, hogy a jogorvoslati lehetőségek igénybevételénél a célszerűségi, az állam teherbíró képességét figyelembe vevő szempontok alkalmazása más államok eljárási jogaib an sem ismeretlen. Hazánk jogrendszerével a két legtöbb rokonvonást felmutató jogrendszerre kívánok e körben hivatkozni. A hatályos német jog szerint polgári peres és nem peres ügyekben az ítélet elleni fellebbezés csak akkor megengedett, ha a fellebbezett követelés mértéke az 1500 márkát meghaladja. Az úgynevezett mulasztási ítélet - a magyar bírósági meghagyás - elleni fellebbezés csak akkor lehetséges, ha az ellentmondás nem megengedett, de a fellebbezés ebben az esetben csak arra irányulhat, hogy mulasz tás esete nem forgott fenn. Ítélet elleni felülvizsgálat csak az Oberlandesgericht, a magyar ítélőtábla, döntése ellen megengedett, és akkor is csak akkor, ha vagyonjogi követeléseknél a felülvizsgálati kérelem mértéke a 60 ezer márkát meghaladja, vagy enn él alacsonyabb értékű vagyonjogi követelés, illetve nem vagyonjogi követelés esetben csak akkor, ha fellebbezési bíróság azt megengedi. De ugyanilyen alapon álló korlátozásokat találunk az osztrák jogban is. Az ítélet elleni fellebbezés az osztrák jogban a záltal korlátozott, hogy kizárt az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás felülvizsgálata. A 15 ezer schilling perértékig terjedő bagatell ügyekben a fellebbezés csak törvényben meghatározott okok, valamint a helytelen jogi megítélés esetében lehet séges. Az osztrák jog a német joggal ellentétben megengedi a mulasztási ítélet elleni fellebbezést, viszont a másodfokú ítélet elleni felülvizsgálatot kizárja, ha a fellebbezési bíróság által eldöntött perérték az 50 ezer schillinget nem haladja meg. A fel ülvizsgálat egyéb esetekben is csak akkor megengedett, ha döntés anyagi jogi vagy eljárási jogkérdés megoldásától függ, illetőleg a jogegység indokolja. Mindebből látható, hogy a jelen törvényjavaslat előterjesztője a kis perértékű eljárás jogorvoslatának korlátozásakor célszerűségi, az osztrák és német jogban már jól bevált jogintézmények hazai viszonyok közötti alkalmazását is elvégzi. Mindezen korlátozásoknak ugyanis a legfontosabb indoka nyilvánvalóan kiküszöböli a felek részéről az eljárás elhúzódását. Vélhetően az új polgári peres eljárás arra fogja kényszeríteni ezen percsoportban a feleket, hogy jogi álláspontjukat már az elsőfokú eljárásban maradék nélkül megindokolják, az alapul szolgáló tényállást feltárják, és az azt igazoló bizonyítékokat teljes körűen bejelentsék. Nyilvánvaló, hogy ezen perbeli magatartás esetén az eljárás időtartama lerövidül, hiszen a bíró számára minden lényeges körülmény készen áll a döntéshez. Minderre figyelemmel mi változatlanul tovább támogatjuk a polgári perrendtartás te rvezett módosítását. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelzi, hogy szólni kíván.) Jelzés nem érkezett. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapo lom. Folytatására jövő heti ülésünkön kerül sor.
