Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
4366 jogukkal nem is fognak élni egyetlenegyszer sem; de így beleírni a törvénybe és ilyen következményt lehetővé tenni, úgy gondolom, nem túlzottan szerencsés. Aztán itt van az 59. §: az 59. §ban már az OIT hivataláról van szó, és itt az 59. § azokat az sz abályokat tartalmazza, amelyek esetén a hivatal vezetőjének a tisztsége megszűnik. Az egyik ilyen megszűnési ok, a d) pont visszautal a törvényjavaslatnak egy korábbi paragrafusára, a 38.ra és azt mondja, hogy "megszűnik a tisztség, ha a 38. §ban meghatá rozott feltételek - a fegyelmi eljárás megindítását kivéve - utóbb következtek be, és az összeférhetetlenségi ok 30 napon belül nem szűnt meg." Ez látszólag megint egy teljesen normális szabály, de ha megnézzük, hogy mi olyasmi van a 38. §ban, amit nem ve t ki ugyanúgy, mint ahogy itt a törvényjavaslat a fegyelmi eljárás megindítását, akkor megintcsak érdekes következtetésekre juthatunk: ugyanis a 38. §ban az is szerepel, hogy nem választható az OIT tagjává - ez egy összeférhetetlenségi ok , aki ítélkezés i tevékenységét tartósan nem gyakorolja. Úgy gondolom, ez az OIT tagjánál, hogy ítélkezési tevékenységet is kell folytatni, egy teljesen normális dolog, sőt, az a jó. De itt nem egy tagról van szó: az OIT havonta egyszer összeül, de a hivatal rendszeresen működik. Nem tudom, az volte a kormányzati szándék, hogy a hivatal vezetője ítélkezési tevékenységet is folytasson. Ha az volt, akkor nehéz helyzetbe kerül a hivatal mindenkori vezetője; ha meg nem az volt a kormánynak a szándéka, akkor valószínűleg ezt a szabályt meg kell változtatni. Egy következő pont - a legfontosabb hibákat mindenképpen szeretném elmondani , a 75. § a következőt mondja: "a kinevező a bírósági vezető igazgatási tevékenységét bármikor megvizsgálhatja; a bírói testületek javaslatára a v izsgálatot a kinevező köteles elrendelni." Ezzel kapcsolatban, azt hiszem, két kifogás emelhető, amit végig kellene gondolni. Az egyik az az, hogy itt általában kinevezőről szól a törvény, és tudjuk jól, hogy ugyanezen törvény szerint bizonyos esetekben a kinevező a köztársasági elnök. Az a cél, hogy a bírósági vezető kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető igazgatási tevékenységét a köztársasági elnök is megvizsgáltathassa? Ha ez, az egy sajátos helyzet; szerintem nem helyes; de hogyha mégsem ez a cél , akkor valószínűleg ezen a szabályon változtatni kell. Úgy gondolom, kifogásolható az a kitétel, hogy a kinevező bármikor megvizsgálhatja a bírósági vezető igazgatási tevékenységét. Akkor, amikor egy fegyelmi vétség gyanúja esetén lehet elrendelni, itt is kellene valamiféle objektív kritérium. Természetesen nem a fegyelmi vétség gyanújára gondolok, de valamiféle objektív kritérium mindenképpen kellene, hogy ne lehessen az, hogy a kinevező a neki éppen nem tetsző bírósági vezetőt - mert közben kiderült, hog y mégsem volt olyan jó a kinevezés - havonta tehesse ki egy ilyesfajta vizsgálatnak. Célszerű lenne elgondolkodni azon, hogy ez a szabály jóe. A 94. § azt mondja, hogy a bírósági titkárra vonatkozó szabályokat majd külön törvény állapítja meg. A külön tör vény nyilvánvalóan az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, amely tartalmaz is szabályokat, de a 4. §ban többek között ezt: "a bírósági titkár önálló hatáskörében a büntetőeljárásról, illetőleg a polgári perrendtartásról szóló törvényekben meghatározottak szerint jár el." Ebből az következik, hogy önálló hatásköre két típusú esetben lehet a bírósági titkárnak: egyszer amikor meghatározza a Pp., egyszer meg, amikor meghatározza a Be. Én megpróbáltam végignézni a jelenleg hatályo s polgári perrendtartást, és megnéztem a hozzá bekapcsolt módosítást is, ott ilyen szabályt nem találtam - ha akarnak adni valamiféle önálló hatáskört, akkor valószínűleg célszerű lenne betenni. A jelenleg hatályos büntetőeljárási törvényben van, ez kétség telen. Azt megmondani, hogy az újban, a tervezetben vane - miután még nem volt módom elolvasni , nem tudom. Azt viszont mindenképpen meg tudom mondani - mert ez már hatályos , hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvényben viszont van jogköre a bíróság i titkárnak. Jó lenne eldönteni, hogy akkor ezt hatályon kívül akarjuke helyezni - erre vonatkozóan szabályt nem találtam , vagy mit akarunk vele, mert ha a törvény így fog szólni, hogy a két eljárási törvényben meghatározottak szerint lehet eljárni, akk or a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározottak szerint biztos, hogy nem lehet eljárni; úgyhogy végig kellene gondolni, mi legyen.
