Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
4335 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A miniszteri expozé szerint az igazságügyi reform elsődleges célja az, hogy az állampolgárok számára elérhetőbb legyen a bírói jogvédelem. Egy olyan helyzetet kíván az expozé szerint kialakítani ez a reform, amelyben a jogszolgáltató szervek képesek lesznek a döntéseiket ésszerű határidőn belül meghozni. Ahhoz, hogy ezt az egyébként helyes és senki által nem vitatott célt elérjük, hogy a cél eléréshez megfelelő eszközöket vegyünk igénybe, először azokat az okokat kellene feltérképezni, amelyek az eljárások elhúzódásához vezetnek; utána pedig végig kellene gondolni, hogy az eljárások elhúzódásához vezető okok miképp küszöbölhetők ki, vagy lega lábbis miként csökkenthető a hatásuk; azután azt is meg kellene vizsgálni, hogy az előttünk levő törvényjavaslatok megfelelő eszközöket tartalmaznake az eljárások elhúzódásának a megakadályozására. Nézzük először a tényeket! Nézzük az okokat! Ehhez jó ala p lehet az a vizsgálat, amely azt nézte meg, hogy a két éven túl elhúzódó ügyekben mi az elhúzódás oka. (12.10) A két éven túl elhúzódó ügyek 22 százalékában egyébként a bíró az ügy érkezésétől számított három hónapig nem is csinált semmit, tehát az első é rdemi intézkedés az ügy érkezésétől számított három hónapon túl volt, s ezen belül az ügyek 12 százalékában hat hónapon túl. Egyébként, ha a büntetőügyekre vetítjük ezt le, akkor ez a büntetőügyekben 43 százalék, ami egy meglehetősen nagy szám. Nem büntető ügyekben az ügyek 22 százalékában rendeltek el hiánypótlást. Itt arról van szó, hogy beérkezik egy kereseti kérelem, és a keresetlevél hiányos, nem lehet megfelelő intézkedéseket tenni. A Pp. ilyenkor lehetőséget ad arra, hogy visszaadják hiánypótlásra, ső t lehetőséget ad keményebb szankciók alkalmazására is. Ezeknek az ügyeknek csak 22 százalékában rendeltek el hiánypótlást, ugyanakkor, amikor ugyanez a vizsgálat azt állapította meg, hogy a keresetleveleknek csak egy nagyon kis hányada volt olyan, hogy hiá nypótlás nélkül tárgyalják. Egyébként az, hogy a keresetlevelek ilyen siralmasak, azért is nagyon érdekes - és elnézést, de kénytelen vagyok néhány adattal terhelni önöket , mert ezen ügyek körülbelül 70 százalékában mind a két félnek volt jogi képviselőj e; de erre majd a későbbiekben visszatérek. Mi történik akkor, ha ennek ellenére az ügy mégis eljut az első tárgyalásig? Kiderült a vizsgálatból, hogy az ügyek 20 százalékában érdemi tárgyalás nélkül halasztás történik. Mi annak az oka, hogy az első tárgya láson gyakorlatilag nem történik semmi? Büntetőügyben sajnos sokszor az, hogy a vádlottak, a tanúk nem jelennek meg, a rendőrök nem tudják őket elővezetni, a bíró pedig ügyfelek nélkül nem tud mit csinálni. Polgári ügyben pedig nagyon sokszor az az ok, hog y az első tárgyaláson érnek be a hiányosan benyújtott keresetlevél következményei, vagyis az első alkalommal nem lehet érdemi tárgyalást folytatni; tulajdonképpen egy perfelvételi tárgyalássá válik az első alkalom, a bíró kiegészítést, bizonyítékokat kér, és - ami rendkívül hátrányos az ügyek időtartama szempontjából - hivatalból tűz ki határnapot. Hogy hivatalból tűz ki határnapot, az azt jelenti: nem azt mondja a bíró, hogy egy hónap múlva minden kész és akkor lesz a következő tárgyalás, hanem azt mondja, hogy majd eldöntjük kellő időben, hogy mikor legyen a következő tárgyalás, és ilyenkor arra vár, hogy pótolják a hiányosságokat, hogy adjanak bizonyítékokat, hogy adott esetben legyenek szakértői vélemények. Ekkor állhat elő az a helyzet, hogy a bíró kezé ből tulajdonképpen kikerül az ügy, és átkerül az ügy azoknak a feleknek a kezébe, akik esetleg az eljárás elhúzódásában vagy elhúzásában érdekeltek; ugye, nem mindegyik fél érdekelt abban, hogy az ügy gyorsan befejeződjön, van, akinek az a kellemes, ha az adott ügy sokáig húzódik. Jelentős hatással van az ügyek elhúzódására a szakértői vélemények késlekedése is. Egyébként itt is rendkívül gyakori - mint ahogy előbb említettem - a hivatalbóli határnap, ami megint borzasztóan rossz, mert a bíró arra fog várni , hogy mikor készül el a szakvélemény. A szakvéleményt nem készítik el időben, és egyébként is egy aktát még egyszer kézbe venni egy nehézkes dolog. A vizsgálat szerint nagyon nagy szerepe van az ügyelhúzódásban a tanácsváltozásnak is. A két éven túli ügye k több mint felében volt tanácsváltozás. Gyakran hallható panasz - lehet, hogy Bánk Attila képviselőtársam majd engem is meg fog róni, de kénytelen vagyok én is elmondani , hogy a
