Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
4333 esetén döntésünkhöz rendelkezésre álle az összes információ vagy sem. Vannake megalapozott számítások, hogy a fórumrendszer átalakítása gyorsabbá, hatékonyabbá teszi az ítélkezést, vagyis az a ráfordított pénz, amit az ország erre a célra szánt, be fogjae váltani a reményeket vagy sem. Ez a kormányzat előterjesztett már olyan eljárásjogi törvénymódosításokat, am elyektől azt várták, hogy egyszerűsítik és gyorsabbá teszik az eljárásokat. Attól tartok, hogy ezek a remények nem teljesültek. Sem a polgári, sem a büntetőeljárásjog korábbi módosítása nem eredményezett jelentős, számszakilag is értékelhető javulást az í télkezésben. Akkor most föl kell tennem a kérdést: azáltal, hogy egy újabb fórumot hozunk létre, méghozzá szakaszosan - ami megállapításom szerint egy tragédia - jobb lesze és gyorsabb lesz- e az ítélkezés? Attól tartok, hogy nem. Mert nem magában a fórum rendszer adja a megoldás kulcsát, hanem a szakképzett bírói kar megléte. A javaslat e tekintetben megpróbál különféle eszközökkel javítani a jelenlegi helyzeten. A legfontosabb eszköz, amiről időnként - egy kicsit szemérmesen is - hallgatunk, a bírói fizet ések "rendezése". Nem biztos, hogy ez önmagában jó megoldás. Én még emlékszem azokra az időkre, amikor azt mondták, hogy kiemelkedő fizetést kell adni a bankvezetőknek, az ipari vállalatok vezetőinek, mert akkor várható el tőlük teljesítmény. És mint a szá mvevőszéki bizottság tagja emlékszem azokra a számvevőszéki vizsgálatokra, amelyek sorra megállapították, hogy a kiemelkedő fizetést kapó bankvezetők súlyos, milliárdos veszteségeket okoztak a magyar államnak, hasonlóképpen a vállalati vezetők. És a mai új ságok közlik, hogy az ÁV Rt. kimagaslóan megfizetett vezetői, dolgozói ellen vádirat benyújtására készül az ügyészség. Ebből azért megállapítható, hogy a fizetések emelése önmagában nem garancia arra, hogy színvonalas munkát fognak végezni. Jó lett volna, ha a jogi oktatásról is esett volna néhány szó. Hogy azok a személyek, akik egyáltalán elvégzik a jogi egyetemet, milyen szintű oktatásban részesülnek, és azt követően, milyen lehetőségeik vannak a tanulmányaik továbbfejlesztésére. Egészen biztos vagyok be nne, hogy azáltal, hogy a kezdő bírói alapfizetés 160 000 forint lesz, nem fog bekövetkezni önmagában, hogy a legjobb jogászok választják a bírói hivatást és a bírói pályát. De föl kell tenni a kérdést a másik oldalról. (12.00) A bíróságok személyi kérdése inek a rendezése, a bírói fizetés emelése a társadalomban nem válte ki ellenkezést, más társadalmi csoportok - amelyek úgy vélem, joggal mondhatják magukról, hogy társadalmilag igen hasznos tevékenységet végeznek - nem teszike föl a kérdést, hogy az ő fi zetésükkel mi lesz. Amikor a magyar egészségügyben a fizetések nagyon alacsonyak - és itt most a hálapénzt nem kívánom említeni , amikor a magyar oktatásügyben a fizetések igen alacsonyak, akkor talán nem szerencsés dolog minduntalan a bírói fizetések eme léséről szólni és az ország gazdasági helyzetét figyelmen kívül hagyni. Ahogy Áder képviselőtársam mondta, a fizetésemelés a magasabb beosztású bírók számára jelent egy komoly előrelépést. 400500 ezer forintos ítélőtáblai bírói fizetések, legfelsőbb bírós ági fizetések lehetnek majd, ha bevezetésre kerül ez a rendszer. Ami azért már nem egy rossz fizetés. Ez egyfajta ösztökélést jelenthet a kezdő bírók számára, hogy ha és amennyiben az előrelépés fokozatai megtörténnek, akkor odajuthatnak. De ez azt is jele nti, hogy a helyi bíróságokon dolgozó, jól dolgozó bírók számára a helyi bíróságokon történő maradásnak a feltételei nincsenek megteremtve. Ezzel a fizetési skálával arra ösztönözzük a helyi bíróságok bíróit, hogy minél hamarabb felkerüljenek megyei bírósá gra, ítélőtáblára, Legfelsőbb Bíróságra, mert anyagilag ezek a különféle beosztási pótlékok teszik számukra vonzóvá a pályát. Ennek következtében a helyi bíróságokon továbbra is nagy valószínűséggel kezdő bírók fognak megmaradni. Ez nem szerencsés, mert a bíró elsőfokon az ügynek sok szempontból teljhatalmú ura; a bizonyítási eljárás levezetésével, a felek kioktatásával sok esetben már ott eldől az ügy, és nem is kerül másodfokra. Az igazságszolgáltatás tekintélye és kihatása az elsőfokú eljárások során a l eglényegesebb. A közvetlenség elve az elsőfokú eljárásban érvényesül, kevésbé a másodfokú vagy a harmadfokú eljárásban. Meggondolandó
