Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 11 (244. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
434 kevés mennyiségű volt, ugyanis azok a gazdaságok, amelyek már felhasználták a búzakvótakiviteli engedélyüket, már eleve kizártak lett ek a kukoricaexportból. Mivel nem jött létre az exportkivitel, 1996ban csak 100 ezer tonna kukorica talált gazdára. Déli szomszédaink nem tudták kivárni a magyar kukoricát, így tudomásom szerint az Amerikából hajón szállított kukoricát vették meg, és így feltöltötték raktáraikat. A magyar kukorica meg a raktárban maradt, magas tárolási költségekkel. Tudjuk, hogy a rossz gazdaságpolitika, a nyomott sertéspiac miatt a gazdák levágták a tenyészállataikat, mert a sertéstartás veszteséges, nincs értelme vesztes éggel tenyészteni. Ugyanígy a szarvasmarhatartás is veszteséges. Ezért a kormány rosszul mérte fel a belföldi kukoricafelhasználás mennyiségét, nem hozzáértők, nem előrelátók és nem kellő tájékozottsággal tervezték meg az itthoni szükségletet. A jó gazdána k, jó kereskedőnek tudnia kellett volna, hogy az árut akkor kell adni, amikor legjobb áron veszik. Tudták, hogy csodálatos nagy termés van, engedni kellett volna az exportot azonnal. Most világviszonylatban is esett a takarmánykukorica ára. A gazdaságokat igen nagy veszteség éri: egyrészt a magas tárolási költség nyomja őket, másrészt nincs állat, ami felegye ezt a hatalmas mennyiséget. Így a gazdaságok a megtermelt árut nem tudják értékesíteni. Most a napokban megengedték ugyan a 200 ezer tonna exportkivit elt, azonban e tőzsdei napon nem volt kereslet. Rajtunk maradt 300350 ezer tonna az országban, nem beszélve arról, hogy már 18 ezer forintra csökkent az ár tonnánként. A piackutatóknak új vevőket kellene keresni. Az egyre nyomottabb nemzetközi árak viszon t a mai hazai árak mellett meghiúsítják az eladásokat, sajnos. A Független Kisgazdapártnak meggyőződése - és már 89 éve hirdeti és tudja , hogy a mezőgazdaság akkor működik gazdaságosan, ha egy adott szántóterülethez megfelelő mennyiségű állatállomány van , vagyis ha a gazda a bőrével adja el a termését. A Független Kisgazdapárt a múlt évben többször figyelmeztette a kormányt, hogy az állattenyésztés veszélyben van, kivágják a tenyészállatokat. Sajnos süket fülekre talált. Nem biztosították az állattartókna k a piacot, sőt ellenkezőleg, külföldről hoztak be fagyasztott sertéseket, így aztán az állomány soha nem látott csökkenése következett be. (19.40) A Független Kisgazdapárt javasolja a kormánynak, hogy a most még meglévő tenyészállatállomány kivágását á llítsák meg jó piacgazdasággal. A piackutatók pedig az... (Érthetetlen szövegrész.) ... piacon keressenek vevőket a takarmánykukoricának. Kérem a kormányt, hogy ne kukoricázzanak a kukoricatermelőkkel. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné d r. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kis Zoltán földművelésügyi minisztériumi államtitkár úrnak. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Csak a jegyzőkönyv kedvéért, hogy ne maradjon szó nélkül ez a napirend utáni hozzászólás. Tisztelt Barkóczy Gellért képviselőtársam beszélt itt állattartókról, kukoricatermelőkről, búzaállapotról, külföldről behozott sertéshúsról, úgyhogy nem nagyon tudtam hova tenni a műfaját ennek a dolognak, hogy is jön a kukorica szabályozás ehhez. Mert ha csak a kukoricatermelőkről beszélünk, akkor emlékezzen vissza: ön 1996 októberében mennyire aggódott, hogy milyen magas lesz a kukoricaár - 2224 ezer forint körül volt akkor tonnánként , aztán ha erre ráengedjük az exportot azo nnal, akkor ugyan még talál piacokat, nem biztos, hogy ezen az áron, de a belföldi felvásárlás pont azoknak az állattartóknak, akikről ön is beszélt, nagyon nehézzé válik. Mert sajnos tény, hogy ebben az országban nagyon sok állattartó tart úgy fenn gazdas ágot, hogy ahhoz a takarmánytermelő területek nem párosulnak. Erről nem tehetünk, nem így kellett volna a kárpótlást végrehajtani, ahogy sikeredett, de erről sem a Kisgazdapárt, sem mi nem tehetünk, mert nem voltunk éppen akkor kormányon. Tehát figyelembe kell venni ezeket az adottságokat, és ennek kapcsán azokat a szabályozó rendszereket kell működtetni, amelyek részben biztosítják, hogy ezt a
