Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP):
4330 Én is köszönöm. Megadom a szót Rubovszky György úrnak, szintén két percben, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP) : Tisztelt Országgyűlés! Az előbb felvetettem azt a problémát, amihez kapcsolódott Kutrucz Katalin képviselőtársunk is, hiszen szeretném egész pontosan elmondani, hogy a bírók jogállásáról szóló törvényjavaslat 3. számú, és az ügyészségi szolgálati törvény 2. számú mellékletét hasonlítottam össze. A Legfel sőbb Bíróság elnökének vezetői pótléka 120 százalék, a legfőbb ügyészé 100 százalék; a Fővárosi Bíróság kollégiumvezetőjének vezetői pótléka 35 százalék, a főügyészségi osztályvezetőé 30 százalék; a megyei bírósági kollégiumvezetőé 30 százalék, a megyei bí rósági csoportvezető ügyészé 25 százalék. A másik, és ami nagyon furcsa, hogy a változatlanul maradt ügyészi szolgálati törvény 16. § (3) bekezdése szerint vezető állású ügyésznek minősül a legfőbb ügyészségi osztályvezetőhelyettes ügyész és a legfőbb ügy észségi csoportvezető ügyész is; mindkettőjük pályázati rendszer alapján nyerheti el a státuszát, mindkettő több beosztott ügyész felett vezetői minőségében tevékenykedik, és egyáltalán a mellékletből - mint vezetői pótlékra jogosultak - kimaradtak. Tehát itt azért ezt valahogy mégiscsak szinkronba kellene hozni! Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kétperces felszólalás, úgy tűnik, nincs több. Ezért az előzetesen írásban jelentkezett képviselőnek adok szót. Szólásra következi k Csizmadia László úr, a Magyar Szocialista Párt részéről. Szólásra készül Sepsey Tamás úr, Magyar Demokrata Fórum. DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Magam is az igazságszolgáltatási reform egy részéhez, a bírák jo gállását szabályozó tervezethez szeretnék hozzászólni. Először is a tervezet szükségességét indokolnám: egyrészt a jelenleg hatályos, 1972. évi IV. törvény rendkívül szűkszavúan szabályozza a bírák jogállását: eszerint a bírónak az az alapvető kötelessége, hogy a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez stb. hű legyen, a jogszabályokat megtartsa. Ez egy teljesen általános keretszabályozást ad, ami jelen viszonyaink között ma már nem követhető. De nemzetközi kitekintést végezve is egyértelmű, hogy a szabályozás szűkszavúsága változást követel, nem tartható fenn ez a rendkívül szűkszavú és rövid szabályozás. Az Európa Tanács miniszteri bizottságának 94/12. számú ajánlása szolgált zsinórmértékül a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről szóló jogi sza bályozás megalkotásakor. Ezen ajánlás részleteiben foglalkozik a bírák jogállásával, és a jogterület alapelveinek megalkotásában nyújt segítséget a modern jogi szabályozáshoz. A továbbiakban ezen alapelvek érvényesülését kívánom áttekinteni az előttünk fek vő tervezet kapcsán. A legáltalánosabb és legfontosabb alapelv a bírák függetlensége, azon legfontosabb garanciális szabályoknak az összessége, mely szabályok alapjaiban garantálják a bíráknak és bírói szervezetnek a törvényhozástól és a államhatalom valam ennyi egyéb ágától való független működését. A tervezet több helyütt is a bírák kötelességévé teszi az ügyek részrehajlás nélküli, lelkiismeretes és kizárólag törvényen alapuló elbírálását. Természetesen ahhoz, hogy a bírák így ítélkezzenek, a bírói függet lenség maximális biztosítása is szükséges. A tervezet a bírói függetlenséget több irányú rendelkezésekkel biztosítja. Ilyen szabálynak tekinthető a bírói összeférhetetlenség szabályozása, így bíró nem lehet tagja pártnak, politikai tevékenységet nem folyta that; továbbá új szabályként a bírót, amennyiben országgyűlési vagy önkormányzati képviselőjelöltként, illetőleg polgármesterjelöltként indul a választáson, bírói tisztségéből fel kell menteni. A tervezet szerint a bíró tisztsége ellátásán kívül csak tudom ányos, művészi, irodalmi és oktatómunkát végezhet, de hangsúlyozandó, hogy ezen tevékenységével sem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát. Ugyancsak tiltja a tervezet a bírák számára
