Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BÁNK ATTILA (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
4319 Bán k Attila valóban rosszul értette, amit mondtam, és erről valószínűleg ő tehet, mert az első pontban azt mondtam, hogy milyen a bíróságokról kialakult kép. Tehát én nem a saját véleményemet fogalmaztam meg, hogy egy, kettő, három. Milyen a kép? A kép ilyen! Az, hogy melyik bíró milyen, hol milyen bírók vannak, ezt nem lehet itt kijelenteni természetesen, mert ahhoz meg kellene nézni minden bíróságot. A kép ilyen. Ha végigmegy Bánk képviselő úr a különféle városokban, községekben és megkérdezi, akkor sok hely en felvetik ezeket az általam felsorolt kijelentéseket. Az nem biztos, hogy mind ilyen, de maga a kép, amelyet időnként kialakítanak a bíróságokról, ez ilyen. És ha ilyen, akkor nekünk tenni kell valamit annak érdekében, hogy ez megváltozzék - és ez nemcsa k olyan kérdés, hogy most valaki tisztességesen dolgozik vagy nem. Természetesen tisztességesen dolgozik, de mint minden szakmában, vannak erősebbek és vannak gyengébbek, és valaki kevésbé tud élni a részére biztosított jogokkal és lehetőségekkel. Tehát pu sztán erről beszéltem - még egyszer mondom , a kialakult képről. A második pontban beszéltem arról, hogy milyen a tényleges helyzet, és ide beleszőttem egyébként a saját véleményemet is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagy né dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Bánk Attila úrnak, szintén két percben, Független Kisgazdapárt. DR. BÁNK ATTILA (FKGP) : Ezek szerint félreértettem, mondta ön, de utána az indoklását meghallgatva, ez teljes mértékig félreérthető volt. Az t nem tette senki sem vitássá, hogy mint minden területen, így az igazságszolgáltatás területén is különböző emberek különböző képzettséggel vannak megáldva, különböző tulajdonságokkal, és így nyilván munkájuk is különböző lehet. Azonban nekem nem ez volt a problémám az ön felszólalásával kapcsolatosan. Az volt a problémám, hogy ön általánosítva azt mondta, hogy azért kell ez a reform, mert igenis a kép - mint ahogy ön most viszontválaszában mondta - ilyen, így alakult ki. Nem erről van szó, tisztelettel! L egalább annyit jártam bíróságokon, mint a tisztelt Brúszel képviselő úr - a kép nem teljesen ilyen. Lehet, hogy mondanak ilyet laikusok, amiket ön mondott most és próbált indoklásként felsorolni, azonban arra szeretnék visszautalni, hogy a kilencvenes évek elején, 199293 körül, amikor a bírói fizetéseket rendezték, bizonyos eljárási szabályokat megváltoztattak, ez a kép bizony nem volt ilyen. Az ügyhátralékok ha nem is tűntek el, mindenképpen csökkentek, a bíróságok munkája, egyáltalán az igazságszolgáltat ás eljárása sokkal dinamikusabb volt, mint ma. Ha tehát folytattuk volna vagy a jelenlegi kormány korábban folytatta volna azt a törekvést, amely a kilencvenes évek elején elkezdődött, amikor rendezték a bírói fizetéseket, valószínűleg nem jutottunk volna abba a helyzetbe, ahol ma most vagyunk. Következésképpen az előttem szóló ellenzéki képviselőtársam e tárgyban tett felvetése mindenképpen megalapozott. Még egy megjegyzés: ön olyan szóösszefüggésben mondta ezt, mint amely indokolja a bírósági reformot. Ál láspontunk szerint nem ez a helyes; először rendbe kellene hozni a jelenlegi bírói rendszert, a városi bíróságokat megerősíteni, és ezt követően lehetne joggal és megalapozottan ezt a reformot végrehajtani. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Szintén két pe rcben adok szót Orosz István úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nehezen merek megszólalni ennyi sok képzett jogász között, hiszen én legfeljebb jogkereső állampolgár vagyok és nem vag yok jogász. Egy dologban azonban mégis szeretnék kapcsolódni ahhoz, amit Brúszel képviselő úr mondott. Ő említette azt, hogy felvetődött az a kérdés, hogy a bíróságokat miért nem nevezik a történeti
