Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
4314 is egyezség, '91. évet követően ez tulajdonképpen le is állt, noha 1994 elején az akkori kormány hozott egy határozatot, amelyben a büntetőeljárás ref ormjával foglalkozott, tehát ez, ami most a parlament előtt szerepel - sem teljesen új ügy. Több bírói fórum is foglalkozott az igazságszolgáltatás reformjával, gondolok itt a Magyar Bírói Egyesületre, amely 1993tól több ízben is foglalkozott a kérdéskörr el, és '94ben összeállított egy úgynevezett reformcsomagot, amely reformcsomag szinte teljesen - legalábbis több pontjában - azonos a most előttünk lévő igazságszolgáltatási törvénycsomaggal. Emellett meg kell említeni a magyar jogászgyűlés tavaly májusi ülését is, ahol lényegében ezekről folyt a szó, és a jogászgyűlés egyértelműen leszögezte, hogy bizony, szükség van a szervezeti reformra, szükség van az eljárási reformra, szükség van a bíróságok külső igazgatásának reformjára is. Azt hiszem tehát, nincs itt szó kapkodásról vagy átgondolatlan előterjesztésről, mert ezek a kérdések évek óta bizony, nemcsak a szakma, de a politika homlokterében is álltak. Ellenzéki képviselőtársaink mondják azt, hogy a kormány ezt a csomagot most kampánycélok érdekében haszn álja. Erre azt mondom: vajon kampánycéle az, ha egy kormány meg akarja valósítani a programját - jelesül az igazságszolgáltatás területén , és ennek érdekében úgy látja, hogy az idő most érkezett el ahhoz, hogy ezt a reformcsomagot benyújtsa a Ház elé. H a kampánycél az, hogy egy kormány meg kívánja valósítani a programját, akkor szerintem természetesen vállalható: igen, kampánycél, meg akarja csinálni, és azt nyilvánvalóan vállalni is fogja, hogy ő ezt a reformot elindította. (10.30) Az egy más kérdés, ha abból a szempontból nézzük - amire talán többen gondolnak is , hogy mennyiben lehet kampánycél az, hogy az a több milliárd forint, amibe a reform elindítása kerül, az adott esetben mondjuk felhasználásra kerülhetett volna másra is, ami sokkal közvetleneb bül lehetett volna kampánycélú; de ezt a kormány nem tette. Azt hiszem, ezek a vádak megalapozatlanok. A szervezeti reformról, a négyszintű bírósági szervezet kialakításáról beszélnék. Szóltam az előbb arról, hogy egyfelől a helyi bíróságokon az ügyfélforg alom rendkívül megnövekedett, szinte ellehetetlenül a helyi bíróságok ítélkezése; nagyon jól tudjuk állampolgárok és jogászok egyaránt. Más oldalról a Legfelsőbb Bíróságnál a már vázolt nagy ügyforgalom olyan szempontból sem tűrhető tovább, hogy gyakorlati lag egy fellebbezési bíróságként működjön. Valamit tenni kell mindkét póluson. Emellett természetesen felmerül a jogalkalmazás egységének biztosítása is - erről most külön nem akarok szólni , a jogegységi döntés. Ennek az igénye több év óta feszíti a szak mát, sőt, hovatovább az állampolgárokat. Azaz az a kérdés, hogy eltűrhetőe, hogy mondjuk ugyanolyan vagy hasonló ügyekben kétfajta ítélet is szülessen, mert mondjuk az egyik ítélkező tanács másképp értelmez egy elvi jelentőségű kérdés, mint a másik. Ebben bizony változtatni kell. Ha ezeket végiggondoljuk, akkor azt hiszem, indokolt az, hogy a jelenlegi három szint helyett négy szintet állítsunk fel, a megyei bíróság és a Legfelsőbb Bíróság között az ítélőtáblát. Felhívnám a tisztelt Ház figyelmét arra is, hogy bizony a következő időszakban sürgető szükség a szabálysértési eljárás, a szabálysértési kódex újrakodifikálása is. Itt eleget kell tennünk annak az európai igénynek, hogy bizonyos szabálysértési eljárásokban biztosítani kell a bírósági felülvizsgálat ot. Ebben az esetben is úgymond helyet kell biztosítani ennek a jó néhány ezer eljárásnak, ami itt bekövetkezik. Természetesen az is igaz, amit itt többen felvetettek, az eljárásjogok reformja. A büntetőeljárásjog reformja soron van, amennyiben a négyszin tű bíráskodást megvalósítjuk, úgy gondolom, az egyfajta mozgásteret biztosít az eljárásjogi kódexek esetében a hatáskörök további szabályozásának, további célszerű elosztásának. Többen említették a hagyományokat, persze más kérdés kapcsán. A négyszintű bír áskodásnak, az ítélőtábláknak vannak hagyományai, ez természetes, ezt mindenki tudja. Azt már csak érdekességként jegyzem meg, a hagyományokhoz tartozott az is, hogy volt olyan, hogy törvényszék.
