Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
4297 pont ellentétes irányba halad az egész megoldás. Mert ha most felállna az öt ítélőtábla, amely a törvény értelmében tervbe van véve, akkor sem le nne megoldható, de itt nem erről van szó: egyelőre hármat állítanának fel ebből, majd kettőt felállítanának 2003ban - egyértelmű, hogy ez a jelenlegi bírósági rendszer lassítását fogja jelenteni. Most nem kívánok külön szólni arról, ami egyébként az egész bensőmet bizony feldúlja, és erről szólnom kell: mondjuk egy Nyíregyháza vagy a beregi rész környékén lakó személy hogy tud hozzájutni a táblabíráskodáshoz. A fél világot, fél Európát be kell utaznia ahhoz, hogy táblabíróság elé kerülhessen. Tehát emiatt is képtelenség ezt az egészet ilyen módon kezelni. De tételezzük fel, hogy a Független Kisgazdapárt téved, és mindenben a kormányzatnak van igaza! Akkor kérdezem - ha most feláll a három táblabíróság, és a budapesti táblabíróság tíz megyét ölel fel , hogy amikor eljön 2003., ki fogja itt hagyni a jól fizető budapesti munkahelyeket, és fog lemenni, teszem azt, Debrecenbe a budapesti táblabíróság igen tisztelt táblabírái közül? Úgy gondolom, hogy ez a egész konstrukció átgondolatlan. Nagyon jól tudom, hogy k isebbfajta felzúdulást fog kiváltani, amit most mondok, de talán az egész igazságszolgáltatási reformot úgy kellett volna megközelíteni, hogy abból kellett volna kiindulni, hogy ez az iszonyatos mennyiségű ügy - az évente több mint egymillió valamiféle ügy - úgy lenne jobban kezelhető, ha azoknak egy jelentős tömegét kivonnánk az igazságszolgáltatás köréből úgy, hogy a feleknek önmaguknak lehetőséget adnánk választottbíróság vagy magánbíróság közbeiktatására. Bizony, ki kell mondanom: a harmadik évezred fel é közeledvén tessék szembenézni a magánbíráskodás intézményrendszerének szükségességével, mert egyáltalán nem tudom, hogy mondjuk két vállalkozó között, akik között olyan vita van egy megkötött szerződés kapcsán, amelyet egy harmadik személy közbejöttével - akit mindketten elfogadnak - meg tudnának oldani, miért ne lehetne a magánbíráskodás hatáskörébe utalni ezen ügyek egy igen jelentős hányadát? Valami előrehaladás történt az utóbbi években a választottbíráskodás területén, de távolról sem elegendő ez, és hangsúlyozom, ez nem pótolja a magánbíráskodás intézményrendszerét. Ezt megfontolásra ajánlom, hiszen a Kisgazdapárt természetesen csak úgy tudja elképzelni az egész igazságszolgáltatást, hogy valóban széles körű konszenzusnak kell kialakulnia. Sokat vitá ztak az országos igazságügyi tanács szükségességén és összetételén is. Én azt mondanám, hogy elviekben nem vitatható az országos igazságügyi tanács felállításának szükségessége. Más kérdés az, hogy a jelenlegi bíráskodás színvonala mellett szabade nekünk most felállítani az országos igazságszolgáltatási tanácsot. Rögtön ki kell hogy mondjam: nem szabad! De ha már az országos igazságszolgáltatási tanácsról beszélünk: én nem helytelenítem azt az összetételt, hogy nem csak bírákból áll ez a szervezet, sőt, ha dd mondjam meg: kifejezett előnyeként értékelem azt, hogy nem csak bírákból áll az országos igazságszolgáltatási tanács. Mert ha abból indulnánk ki, hogy a harmadik hatalmi ág az igazságszolgáltatási tanáccsal a csúcson csak bírákból álljon, az államhatalm i ágak egymáshoz való egyensúlyát veszélyeztetnénk. (9.00) Ezért tartom én helyesnek, hogy foglaljon abban helyet az igazságügyminiszter, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, foglaljon abban helyet két parlamenti bizottság elnöke is, tehát mindenképpen szük ség lenne a bírói karon túlmenően az igazságszolgáltatás egyéb területein működők közül is jelen lenni. Ami a pályaalkalmassági vizsgálatot illeti - tehát hogy a négy év fogalmazói, illetőleg titkári idő elteltét követően, de a kinevezést megelőzően a jelö ltnek még különböző vizsgálatokon kell átesnie , úgy ítélem meg, hogy a joggyakorlati idő és az azt követő titkári gyakorlat ideje alatt minden kinevezendő személyről kellően feltérképezhetik, milyen adottságokkal rendelkezik az érintett. Tehát az alkalma ssági vizsgálatok előírását ebben a körben nem tartom helyesnek. Legyen szabad - mert még körülbelül két percem van - rámutatnom arra, hogy az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyát illető rendelkezésnél felmerült a kérdés, hogy indokolte az ig azságügyi szervezet keretében működő intézmények dolgozóit e törvény hatálya alá vonni. A kérdések sorában felmerül a Kisgazdapártban az is, hogy a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár
