Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
4287 Az ülés bezárása • 34612 Az ülésen jelen voltak: DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár, DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitká r, DR. FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter. Az ülésnap megnyitása Az Orsz ággyűlés tavaszi ülésszakának 39. ülésnapja 1997. június 5én, csütörtökön (8.02 óra - Elnök: dr. Kóródi Mária Jegyző: Szili Sándor) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Jó reggelt kívánok! Köszöntöm jelen lévő képviselőtársaimat és mindenkit, aki figyelemmel kís éri mai napi munkánkat akár a rádió, akár a televízió nyilvánossága előtt. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 39. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Szili Sándor jegyző úr lesz segítségemre. Napir enden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! A mai nap napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Isépy Tamás frakcióvezető úr, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről, "Néhány gondolat az Ünnepi Könyvhét megnyitásáról" cím mel. Megadom a szót dr. Isépy Tamás frakcióvezető úrnak. DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Országgyűlés! A képviselői időszámításban még érzékelhetően hajnalinak számító időpont ellenére nyilván akad majd valaki a buzgók közül, aki a törvényalkotásból most kihasított öt percemet a napirend előtti felszólalások elleni érvként kívánja majd lobogtatni. Mégis vállalom a kockázatot, mert hitem szerint a 68. Ünnepi Könyvhét megnyitása országos jelentőségű ügy; az pedig egyenesen rendkívüli, hogy az elpiacosodott k ulturális viszonyok között egyáltalán meg tudják rendezni; a halaszthatatlanság oka pedig, hogy ma délután kerül sor az ünnepélyes megnyitóra. A tágabb értelemben vett könyv története évezredekkel ezelőtt kezdődött, és az emberi társadalom történetével pár huzamosan alakult. A könyv kulturális értékek hordozója, eszmék és gondolatok bőséges tárháza, az érdeklődő ember hallgatag társa és őszinte barátja. A könyvről legalább annyi szerelmi vallomást írtak, mint az imádott kedvesről, de az időkorlát miatt csak kettőt szeretnék idézni két különböző korból: a XVIII. századi Montesquieu számára a könyvek olvasása a függetlenség csúcsfoka volt az élet ízetlenségeivel szemben: "Sohasem volt egyetlen kellemetlenségem sem, amelyet egy órai olvasás el nem oszlatott voln a"; a XX. századi magyar költő, Juhász Ferenc nem tudja elképzelni az életet a könyv nélkül: "Én hiszek a könyvben, mert a könyv halhatatlan, a könyv az emberi lét legszebb teljesítménye". Az eszméket és gondolatokat hordozó könyv persze veszedelmes fegyve r is, és hiába írta Rousseau, hogy a könyv elégetése nem válasz a könyvre, se előtte, se utána nem hallgattak rá. A
