Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
4277 Korábban jeleztem a szándékomat.) Nincs a gépemen a képviselő asszony jelzése, és a Szadesznak is... (Derültség.) , elnézést kérek, az SZDSZnek is van még hozzászólási id eje. Pusztai Erzsébet képviselő asszonyon kíváne még valaki szólni? (Derültség. - Dr. Pusztai Erzsébet: Rajtam kívül, elnök úr?!) A képviselő asszonyon kívül, mert a képviselő asszony már jelezte a hozzászólási szándékát, és más frakcióknak van még idejük . (Nincs jelzés.) Megadom a szót Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak, 5 perc 30 másodperc időtartamra. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Annak ellenére, hogy csak 5 perc 30 másodpercem van, mégis végigültem ezt a vitát. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag nincs rá módom, hogy részleteiben kifejtsem a Magyar Demokrata Néppárt véleményét, mégis végigültem ezt a vitát, tisztelt Juhász képviselő úr. Teljesen fölösleges ilyen megjegyzéseket tenni, teljesen fölösleges minősíteni a különféle ho zzászólásokat. Szokjuk már meg végre, hogy mindenki önmagát minősíti, ön is! Nos, akkor, amikor még valamivel több időm volt, elkezdtem egy gondolatmenetet, szeretném folytatni. Szeretném ott folytatni, hogy nem elég azt mondani, hogy akarjuk, nem elég azt mondani, hogy igen, véleményünk, hitünk szerint ilyen vagy olyan a gazdaság helyzete, hanem ezt bizonyítani is kell, tisztelt képviselőtársaim! Nem elég kimondani, hogy igen, ez a kérdés gazdaságilag megalapozott, ezt bizonyítani is kell, képviselőtársaim , bizonyítani kell, hogy ennek a hatása nem lesz, nem lehet rosszabb; bizonyítani kell, hogy egyáltalán lesz pozitív hatása. Olyan gazdasági háttérszámításokra és bizonyítékokra van tehát szükség, amik lényegesen túlmutatnak az "azért csináljuk, mert így g ondoljuk" című érvelésen. Felvetettem ezzel kapcsolatban jó néhány kérdést, és elmondtam: ezekben a hatástanulmányokban nincs benne a különféle beígért adókedvezmények államháztartási hatása. Nincs kiszámolva! Tehát nem tudjuk, hogy a hiányon kívül - ami e gyik oldalon előáll a nyugdíjbiztosításban - milyen más kiesések keletkeznek a másik oldalon, az állami költségvetésben. Azt mondtam, van itt még egy probléma, amivel senki nem foglalkozik, pedig rendkívül komoly gond. És nemcsak azért, mert én azt gondolo m vagy mert a mi gazdasági szakembereink azt gondolják és azt mondják: a makroprognózis fontos hiányossága az, hogy nem vagy csak néhány sablonos közhely szintjén elemzi azt a nagy jelentőségű fejleményt, hogy a következő évtizedekben akár egy éves GDP szi ntjére emelkedhet majd a nyugdíjalapok tőketömege. Aligha kezelhető perifériás mozzanatként az a kérdés, hogy ez a több tízmilliárd dollárnyi összeg milyen szerepet játszik majd a jövő évtizedek magyar társadalmában. És tisztelt képviselőtársaim, nem lehet elég az a válasz, hogy jaj de jó, majd növekszik a gazdaság, mert a kérdés nem ilyen egyszerű. Most egy német úrtól idézek, Horst Wolf Müller úrtól, aki a Német Alkalmazottak Társadalombiztosítási Intézete igazgatója: "Németországban biztosításmatematikai módszerekkel felbecsültük a szükséges fedezeti tőke nagyságát. " - Ők ezt így szokták csinálni, előre felbecsülik. - "Egy teljes tőkefedezeti biztosításra való átállás körülbelül 10 billió német márka tőkét igényelne." Ez önmagában nem sokat mond, de ez a tőke a GDP háromszorosa. Vagy érzékletesebben: ez a nyilvántartott ingatlanvagyon körülbelül 80 százaléka. Nos, ha ennek a magyar rendszerben - akkor, amikor a vita folyt - 30 százaléka, a jelenlegi helyzetben 25 százaléka kerül tőkefedezeti rendszerbe, a kkor is igen jelentős összegről van szó. Ha ekkora tőkét belföldön akarnánk tartani, piaci kamatkorrekciókkal kellene számolni, ez hozamveszteséget jelent. Ezek a kalkulációk Németországra vonatkoznak. A világszerte mutatkozó tőkeigényre való tekintettel t alán számolni lehet megfelelő külföldi befektetési lehetőségekkel. Hogy mindez mennyiben érvényes Magyarországra, azt önök nálam jobban meg tudják ítélni, tisztelt képviselőtársaim. Önök az itt lévő háttértanulmányokból meg tudják ítélni ezt? Mert a háttér tanulmányok erről egyetlen szót nem szóltak. Folytatom: az árfolyam, kamat- és pénzügyi kockázatokat megfelelő pénzügyi eszközökkel korlátozni lehet, bár nem költségmentesen. Ez a hozam terhére megy. A hitelkockázatot azonban
