Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ IMRE (MSZP):
4267 Az időskori járadék, amely lényeges eleme a törvényjavaslatnak, a módosításnak, szociális rászorultság alapján jár. A nyugdíjtörvény hatása alapjában véve csak 2009től érvényesül bizonyos módon. Ezt azonban szeretnénk már 1998. január 1jétől bevezetni. Éppen azért, mert ezzel a re ndszerrel ki tudnánk váltani néhány olyan szociális ellátást, amely eddig is megvolt ugyan, de egységesebb rendszerben lehetne gondolkodni. Ilyenek: a rendszeres szociális segély 62 éves kor felett, a rendszeres szociális járadék, ugyancsak az öregségi és a házastársi pótlék. A magam részéről egyetértek azzal, hogy ez az időskori járadék a minimumnyugdíj 80 százaléka legyen, egyedülállóknál pedig legalább 90 százalék, hiszen egyedülállónak fenntartani háztartást, önmagát aránylag többe kerül, mint ha két va gy több személyről van szó. Jobban érdekel engem ennek a finanszírozási oldala. Hiszen a törvénytervezet úgy szól, hogy 70 százalékát a költségvetés, 30 százalékát az önkormányzatok állják. S itt jutok el oda, ami engem leginkább érdekel: az önkormányzatok kérdése. Hiszen megszoktuk már, mióta önkormányzatok vannak, évről évre újabb és újabb feladatokat adunk nekik. Bár a törvények általában úgy szólnak, hogy ha a parlament szabja meg a feladatot, akkor a mellé költségvetési pénzeket is állítani kell, itt a zonban megint egy olyan helyzet van, amikor nem tudjuk, hogy mit jelent ez a 7030 százalék. Nincs róla pontos felmérésünk. Nem tudjuk, hogy mit jelent ez a különböző méretű, különböző típusú önkormányzatok számára. Hiszen mást jelenthet ez egy nagy városb an, mást egy kis községben, amelyeknek más a társadalmi elhelyezettségük, más az embereknek a munkában eltöltött idejük, másként viszonyulnak azokhoz a feltételekhez, amelyek közé kerültek. Valamikor a falusi emberek nagyrészt nem foglalkoztak azzal, hogy írásban lefektetett munkaviszonyuk legyen. Gondoljunk csak a termelőszövetkezetekben a családtagokra, akik családtagként bejártak dolgozni, bizonyos munkaegységet is kaptak, de ez mára valahol eltűnt, mint munkaviszony. Ilyen esetben nagyon sok községi önk ormányzat kerülhet olyan helyzetbe, hogy ez gondot okoz számukra. Tudom, hogy ez eddigi szociális ellátásokat vált ki. De azért egy pontosabb felmérésre lenne szükség ahhoz, hogy tudjuk, kiket, milyen önkormányzatokat hogyan érint ez. A minisztériumokból s zerzett értesülések szerint sincsenek még pontos adatok. A tervezés arról beszél, hogy 4,55 milliárd forintba kerül évente az időskori járadék, legalábbis a bevezetése. Hiszen arról van szó, hogy akik eddig kaptak szociális ellátást, azokhoz még körülbelü l 3540 ezer ember valamilyen módon hozzákerülne, akik most semmilyen ellátásban nem részesülnek. De úgy érzem, ezen a téren még tárgyalnunk kell mind a Népjóléti, mind a Pénzügyminisztériummal. S gondolom, hogy a Népjóléti Minisztérium inkább nekünk lesz partnerünk, és a Pénzügyminisztériummal kell bizonyos kérdéseket megoldanunk. Ugyanakkor nemcsak a 7030 százalék mértékéről, hanem arról is beszélni kell, hogyan lehet differenciálni esetleg a különböző méretű önkormányzatok között és az ország különböző területein levő önkormányzatok között, mert ilyen tekintetben is lehetnek eltérések. Lehet, hogy a szociális normatívával valamilyen módon megoldást lehet keresni, de nem biztos, hogy ez lesz a megoldás. Ezen a területen, azt hiszem, részletes tárgyalásoko n tudunk majd tisztázni dolgokat, s kérném is, hogy legyenek fogadókészek erre, mert nem lenne jó, ha a nyugdíjcsomagból elsőként bevezetett törvény hatása bizonyos negatív jelenségeket hozna felszínre, mert akkor a továbbiakkal szemben is megrendül a biza lom. (15.40) Ez politikai kérdés is, és egyben erkölcsi dolgunk, erkölcsi feladatunk is, hogy ezzel is foglalkozzunk. Ennek a törvénymódosításnak azonban vannak egyéb részletei is, így nagyon lényegesnek tartom a fogalom- és meghatározáspontosításokat. Eze k azért lényegesek, mert önkormányzatokat érintenek, és a mai napig tapasztaljuk, hogy a különböző önkormányzatok bizony, ha nem pontosak a meghatározások, megfogalmazások, akkor az értelmezésekben eltérnek, és ennek néhol sokszor kárát látják az állampolg árok. Elköltözés esetén más önkormányzathoz kerülve megdöbbenve tapasztalják, hogy teljesen más viszonyok vannak, nem kapják meg azokat az ellátásokat, amelyeket addig. Éppen
