Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
4258 szerint - olvastam ilyen véleményt is, hogy - ez a bevételkiesés a GDPnek mintegy 0 ,81,5 százalékát jelenthetné. Különböző megoldási módok merültek itt föl; arra szeretnék reflektálni, hogy az is fölmerült, hogy esetleg hitelből történne meg ennek finanszírozása. Úgy vélem, hogy ha ez megtörténne - lehetséges, elvileg ezt is el lehet ké pzelni, de - gyakorlatilag azt jelentené, hogy a még következő nemzedékekre hárítanánk át azt a terhet, amelyet jó lenne már nem továbbhárítani, jó lenne elkerülni ezt a helyzetet. Ezért állítom azt, hogy a gazdaság várható megerősödéséhez jobban hozzá kel lett volna illeszteni e nyugdíjreform bevezetését. Még konkrétabban: egyéb okok miatt is úgy gondolom, hogy a január 1jei bevezetés problematikus, de ha hinni lehet a kedvező tendenciáknak, akkor a nem távoli jövőben elérhettünk volna egy olyan optimális pontot, amelyre gazdaságilag szilárdabban lehetett volna építeni egy nyugdíjreform bevezetését. A magam részéről támogatom a tőkefedezeti elvet, nyilván nem úgy, hogy ez teljes mértékben valósuljon meg - itt sem ezt tartalmazza az előterjesztés. Abban is h iszek, hogy a tőkefedezeti elvnek végül is hatása lesz a gazdaságra, tehát az itteni megtakarítások pozitív előjellel szerepelnek egy gazdasági növekedés szempontjából, ezt a magam részéről üdvözlöm, azonban semmiképpen nem tudok erre úgy tekinteni, mint a mely föltétlenül megvalósul, és semmiképpen nem úgy, minthogy ez lenne az egyetlen indítója és motorja a gazdasági növekedésnek, kibontakozásnak. Nyilván nem erről van szó, de mindenesetre ebben az irányban mozog. Ezt én is pozitívnak tartom. De hozzátesze m még azt - és ez is gazdasági kérdés , hogy talán jó lenne a tbjárulék igen magas mértékét még a nyugdíjreform bevezetése előtt csökkenteni, a kintlévőségeket amennyire lehet, fölszámolni, tehát rendet teremteni ezen a területen, hogy ezáltal is szilárd abb legyen az alap. Az itt beterjesztett három pillér közül ki szeretném emelni a kötelező nyugdíjpénztári befizetések rendszerét, amely ebben a beterjesztésben nagyon fontos szerepet játszik; és hangot szeretnék adni annak, hogy itt azért alkotmányossági aggályaink is vannak, mert az természetes, hogy kötelezően elő lehet írni egy állampolgárnak, hogy fizessen adót, társadalombiztosítási járulékot, de azt, hogy esetleg olyan helyre fizessen, ami végül is magánkézben lesz - tehát a magánnyugdíjpénztárakba v aló kötelező befizetés elve , véleményem szerint alkotmányossági szempontból megkérdőjelezhető. Mi is úgy véljük, hogy az a bizonyos 60/1991. országgyűlési határozat eléggé kiérlelt és konszenzusos volt, kár volt attól ennyire eltérni, hiszen annak idején , abban az az ellenzék is részt vett, amely ellenzéki erő most kormánypártot képvisel. Ez egy folyamat, amelyben már megjelentek az önkéntes nyugdíjpénztárak, tehát bizonyos tapasztalat már van. Ezt a jelenlegi helyzetet mindenképpen túl kell lépni, de sem miképpen sem úgy, hogy veszélyeztessük a bevezetés normálisságát, a körülményeket. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy számításaink szerint is - ha jól számoltunk - huszonkét kérdés rendezése vár még kormányrendeletre. Ha tehát - tegyük fel , a parlament i többség az erőltetett menetben el is fogadja ezt a szabályozást, akkor még mindig sok szabályozás van hátra, és ezért aggályos a bevezetés. A hatásvizsgálatokkal kapcsolatban nekem is van hiányérzetem. A Magyar Aktuárius Társaság, amely illetékes ilyenfa jta vizsgálatok elvégzésére, szintén ilyen aggályokat fejtett ki. Mivel bíráltam ezt a fajta nyugdíjreformot, amely az ismert három pillérből áll, ezért engedjék meg, hogy röviden felvázoljam, hogy szerintünk mi lenne helyesen megválasztva ez a három pillé r. Ez összhangban van a 60/1991. OGY határozattal. Mi is úgy gondoljuk, hogy mindenképpen kell egy úgynevezett nemzeti - vagy bárminek nevezzük - alapnyugdíj, amihez mindenki hozzájuthat, attól függetlenül, hogy mi volt az előzménye, mi volt az élettörténe te. Ez lenne az első pillér. A második pillérnek mindenképpen annak kell lennie, hogy befolyásolja a munkában eltöltött idő és mindaz a jövedelem, amihez hozzájutott, hiszen ebben benne van az élete műve, és ennek differenciálni kell a nyugdíjat. Ez alapel v. Ez lenne a második pillér. Végül a harmadik pillérnek kell lennie annak a bizonyos tőkefedezeti elvnek - de véleményünk szerint nem kötelező módon, mint ahogy itt a beterjesztésben a második pillérben van, hanem ez teljesen önkéntes , amely megfelel a
