Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - HEGYI GYULA (MSZP):
4241 nyugdíjrendszer reformjára való hivatkozás. Az adott helyzet természetesen indokolja a törvényi szintű beavatkozást, a rendszer módosítását, de csak akkor, ha valóban me goldást nyújt, nem pedig a felmerült problémák látszatrendezését szolgálja. Miről is van szó, tulajdonképpen? A nyugdíjak reálértékének fokozott csökkenése egyre szélesebb rétegeket szorított a létminimum alá. Ez a csökkenés - érthetően - az egyedülálló id őskorúakat érintette a legsúlyosabban. A nyugdíjreform kapcsán ugyan születtek elképzelések ennek feloldására, de teljes körű megoldás nem alakult ki. Maradt tehát az egyedülállók között mintegy huszonnégyezer fő, illetve az egyéb rászorulókkal együtt mint egy hatvanezer fő, akik ellátását a nyugdíjrendszer egyszerűen nem tudja kezelni. Nyilvánvaló, hogy mindez a nyugdíjrendszer súlyos problémája. A helyzet szociális kezelését korábban a rendszeres szociális segély keretében oldották meg, már amennyiben a se gélyt folyósító önkormányzatok rendelkeztek elegendő anyagi eszközzel. Most - mint korábban számos esetben - ismételten az önkormányzatok nyakába varrták az egész nevesített problémakört. Ez a probléma a jövőben várhatóan tovább növekszik, mivel a nyugdíjr endszerhez kapcsolódó tájékoztató anyag az optimista gazdasági becslések mellett azzal számol, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a jelenlegi tendenciák alapján, kétháromszázezer fő tartósan kiszorul a munkaerőpiacról. Úgy gondolom - és ezzel talán le is zárnám ezt az ebben a körben való első felszólalásomat , amikor azt mondom, hogy ez a megoldás a problémák elkenését szolgálja, ez azon a tényen alapszik, hogy az új nyugdíjrendszer eleve szabadulni akar a lakosság egy hányadától; szó sincs arról az elvről, amellyel az Európai Unió egyetért, nevezetesen, hogy a nyugdíjrendszer első pillére szolgálja a lefedettséget, az időskorúak bizonyos mértékű ellátásának teljes körű biztosítását. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Füzess y Tibor) : Köszönöm szépen. Kétperces? (Jelzésre:) Kétperces felszólalásra megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Haboztam, hogy szabade már kétpercest mondani. Győriványi Sándor képviselőtársam - próbálom jól idézni - azt a kifejezést használta, hogy a kormány megpróbál "szabadulni" a lakosság egy részétől. Ezt a fogalmazásmódot rossznak és szerencsétlennek tartom. Őszintén remélem, hogy képviselőtársam nem gondolta végig, ami mögötte van. A korm ányzat azzal a helyzettel küzd - és akármilyen kormányzat kerül Magyarországon pozícióba, '98 után helyzettel fog küzdeni , hogy nyugdíjat és nyugdíj jellegű járulékot majdnem ugyanannyian - hárommillió ember - kapnak jelenleg, mint ahányan nyugdíjjárulék ot fizetnek a munkahelyeiken keresztül. Ahhoz, hogy méltóbb megélhetést kínáló nyugdíjat tudjunk a jövőben biztosítani - akárki is lesz kormányzati pozícióban , valamilyen jellegű reformra szerintem szükség van. Az, hogy az ellenzéki pártok - vagy akár kö zülünk is többen - egyes részleteiben vitatják ezt a törvénycsomagot, nyilván helyes, és ez a parlamenti demokrácia lényege, azt azonban őszintén remélem, hogy Győriványi képviselőtársam sem gondolja komolyan, hogy a kormány bármelyik magyar állampolgártól is szeretne megszabadulni, és hosszú távon - húszhuszonöt évvel később - rosszat kíván az akkori állampolgároknak. A kormánynak ebből természetesen semmilyen haszna nem lenne, ennek a kormánynak meg - húszhuszonöt év múlva - végképp nem. Itt arról van s zó, hogy ez a rendszer a jelenlegi formájában egyre nehezebben tartható; érzik ezt a nyugdíjasok, akik a nyugdíjból igen nehezen tudnak megélni, és ezért van szükség arra, hogy valamilyen reformra sor kerüljön. Mondom, ha e reform részletkérdéseiről szakma i vitát folytatunk, akkor előbbre jutunk, és biztos lesznek olyan megjegyzések, amelyek hasznosíthatók, azt azonban -
