Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslat, valamint a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vit... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
4218 munkaképességűek, rokkantak ellátásában; olyan járadékszerű ellátások jelenjenek meg, amelyek a csökkent munkaképességhez, az egészségi állapothoz, a szolgálati időhöz, valamint a járulékfizetés alapj ául szolgáló, de kiesett jövedelmekhez igazodjanak. A Munkaerőpiaci Alap nyújtson jövedelemkiegészítő ellátást a rehabilitáció időszakára, ha a megváltozott munkaképességű személy korábbi viszonya megszűnt, és az eredeti munkakörben egészségi állapota mia tt nem foglalkoztatható. A beterjesztett országgyűlési határozati javaslat megfelelő garanciákat tartalmaz, elveiben jó, elfogadható, támogatható, és támogatásra javaslom. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. M aczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Surján László úr, Kereszténydemokrata Néppárt, szólásra készül Juhász Pál úr, Szabad Demokraták Szövetsége. Megadom a szót Surján László úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ez a törvényjavaslat meg akarja határozni az ellátások tartalmát. Úgy érzem, amióta az egészségbiztosítás gondolata egyáltalán létezik Magyarországon, azóta élő igény, hogy egy ilyen törvény megszüless ék. Kérdés, hogy ez a törvény megfelele ennek az igénynek. De nemcsak az igény jogosságát kell elismernünk, hanem annak a rendkívüli nehézségét is, hogy hogyan lehet egy ilyen ellátási tartalmat meghatározni egy törvényben. A nehézség egyrészt abból adódi k, hogy alkotmányos joga van minden magyar állampolgárnak egy tisztességes, elfogadható, elvileg legmagasabb szintű ellátáshoz. Azt is tudjuk, hogy ezt az alkotmányos jogot a biztosítási rendszer tulajdonképpen kielégítheti, és azt is, hogy ez az alkotmány os jog nem sérül akkor, ha bizonyos ellátásokhoz a biztosítottnak anyagilag hozzá kell járulnia a biztosítási díjon kívül. Más kérdés viszont az ellátás tartalma. Az előttünk álló normaszöveg elkerüli az alkotmányos buktatókat, ellenben újabb problémákat v et fel. Miről is van szó? Le van írva például, hogy az alapellátás jár a társadalombiztosításon belül. Jár a háziorvosi ellátás, ami a jelenleg hatályos jogszabályban tulajdonképpen három szóval van kifejezve, nevezetesen: a háziorvosi ellátás jár a betegn ek. Ez most hét albekezdésben kibontva tételesen van felsorolva. Azonban aki végigolvassa ezt a hét pontot, semmivel sem lesz okosabb, nem tudja meg, hogy mi az, amire a háziorvosnak ki kell térnie, mi az, ami beletartozik, mi az, ami nem tartozik bele. Az előterjesztő tisztában van azzal, hogy az ellentétes kívánalmaknak - amelyek között ma az egészségügy kínlódik - nem lehet megfelelni érdeksérelem nélkül. Ezt az érdeksérelmet azonban az indoklási részben említi meg az előttünk fekvő javaslat. Majd rá fog ok mutatni, hogy tartalmilag hol vannak érdeksérelmek, azonban a legtöbb esetben ez az érdeksérelem a szövegben nem igazán látszik; felületes olvasással semmiképpen nem derül ki. Ha kormánypárti képviselő lennék, aki nem a témával foglalkozik, akkor a legn agyobb lelkesedéssel üdvözölném, hogy: jaj de jó, végre le van írva, mi jár a biztosítottnak, hát ezzel nagyot lépünk előre. De a törvénytervezetben mindenütt megjelenik egyfajta kiskapu, hogy "külön jogszabályban foglaltak szerint". A "külön jogszabály" n egyvenegyszer fordul elő az előttünk fekvő normaszövegben, s vannak még más változatok is, ahol más nyelvtani szerkezet fejezi ki ugyanezt. Egy biankó csekket kíván a kormány kitöltetni a Képviselőházzal, mert még azt se tudhatjuk, hogy ezekben a külön jog szabályokban szűkíteni fogjáke az ellátásokat, vagy bővíteni a hozzáférhetést, az ellátást. Tehát az is lehet, hogy abszolút nincs szó szűkítésről. De nem is nagyon szabad szűkíteni olyan helyzetben, amikor a miniszterelnök kijelenti, hogy a hátralévő idő ben további szűkítések már nem lesznek Magyarországon, azokra nem kell számítani.
