Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZOLNOKI ANDREA (SZDSZ):
4211 A törvényjavaslat részletesen foglalkozik a részleges térít ési díj mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal. Ezen belül körülhatárolja azokat a fogászati ellátásokat, melyek csak részleges térítés mellett vehetők igénybe. A felsorolásban egyet tudok érteni azzal, ha a beteg egyéni igényei szerinti étk ezést vagy magasabb színvonalú elhelyezést, gyakoribb szanatóriumi ellátást kíván, akkor részleges térítési díjat kell hogy fizessen. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartom, hogy az a beteg, aki beutaló nélkül veszi igénybe az egészségügyi ellátást, vagy más egészségügyi intézményt választ, mint amit a beutaló orvos kezdeményez, térítési díjat kell hogy fizessen. Ez megint egy olyan terület, ahol a törvénytervezet a szabad orvosválasztást korlátozza. Hiszen ha megengedjük a betegnek, hogy beutaló nélkül jelen tkezzen az orvosnál vagy más egészségügyi szolgáltatót válasszon, de ezt csak részleges térítés mellett teheti, akkor mi más ez, mint a szabad orvosválasztás megakadályozása? A törvényjavaslat részleges térítési díjat ír elő abban az esetben, amikor a bete g az időszakos fogászati szűrővizsgálatot nem vette igénybe. Ez egy fontos kitétele a törvénynek, és azt gondolom, nem baj, hogy ez bekerült a törvénybe. De ez az a terület, melynek gyakorlati, technikai lebonyolítása nagy nehézséget okoz már ma is, és sem a törvénytervezet, sem pedig egyéb népjóléti miniszteri rendelet nem szabályozza ennek a fajta térítési díjnak az előírását. A törvényjavaslat számomra legmeghökkentőbb része, amely a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról szól. E p asszus jóvoltából az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója egy személyben méltányosságból a térítési díjak egy részét vagy egészét átvállalhatja, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árához további támogatást nyújthat, valamint gyógyászati segé deszköz árához a jogszabályban foglaltakhoz képest eltérő gyakorisággal nyújthat támogatást. Nem tudom elképzelni, hogy milyen feltételek megléte esetén dönthet egy személyben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója e méltányossági keretből. J ó volna, ha nem is ebben a törvénytervezetben, de legalább népjóléti miniszteri rendeletben szabályoznánk ezt a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatást. A törvénytervezet az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultságot a t ársadalombiztosítási azonosítási jelről szóló okmány bemutatásához köti. Az úgynevezett tajszámhoz gyakorlatilag minden magyar állampolgár hozzájuthat. Tehát a tajszám felmutatásának kötelezettségét törvénybe foglalni nem volna célszerű, de már most is n agy zavarokat okoz a tajszámot igazoló okmány bemutatásának kényszere. Nem oly régen egy Pest megyei kórház azért nem vett föl egy beteget gyógykezelésre, mert a beteg nem tudta felmutatni a tajszámát. Később ez a beteg más kórházba került, s pár nap múl va meghalt. Nem tudom, hogy biztos összefüggés állapíthatóe meg a kórházi felvétel tajszám hiányában bekövetkező elutasítása és a beteg halála között, de ehhez hasonló problémákat vethet fel, ha törvényben mondjuk ki a tajszám igazoló okmányának bemutat ási kényszerét. Úgy gondolom, nem ezt az utat kellene járni. A törvényjavaslat foglalkozik az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásával is. Megnyugtató, hogy azon egészségügyi intézmények részére, melyek kritikus gazdálkodási helyzetbe kerülnek, az Ors zágos Egészségbiztosítási Pénztár az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére egyszeri kamatmentes finanszírozási előleget nyújthat. A kérdés csak az, hogy melyik vagy milyen egészségügyi intézmények folyamodhatn ak a finanszírozási előlegért, és ki vagy kik fogják elbírálni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban, hogy mely egészségügyi intézmény kaphat kamatmentes finanszírozási előleget, és mely nem. Ez a kérdés azért is aktuális, mert a kórházak részleges ko nszolidációja után a kórházi adósságok ismét felhalmozódni látszanak, és hamar kerülhetnek a magyar kórházak olyan helyzetbe, hogy igényelni kell az említett kamatmentes finanszírozási előleget. A törvényjavaslat több paragrafuson keresztül is foglalkozik az ellenőrzés kérdéseivel. Nagyon fontos dolog, hogy törvényben deklaráljuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrző tevékenységét, hisz a mai napig nem történtek olyan átfogó ellenőrzések a kórházaknál és egyéb egészségügyi intézményeknél, ahol k iderült volna, hogy valójában mit és mennyiért finanszírozott az
