Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP):
4194 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy társadalmi érdeklődés, feszült, túlpolitizált viták közt folytatja a parlament e nagy horderejű törvénycsomag tárgyalását. Ellenzéki képviselőtársaim véleményével ellentétben val lom: nem egyetlen elemről szól ez a csomag, hanem egy egész rendszer reformjáról szól. Olyan törvényt tárgyalunk, amely mindenkit érint - rólunk szól. Érinti gyermekeinket, unokáinkat, bennünket, szülőket és szüleinket, nagyszüleinket egyaránt. Pontosan e miatt a széles körű társadalmi érintettség miatt reményeim szerint szakmai vitáknak kellene folyni a Ház falai között. A nyugdíjrendszer reformja, a parlament előtti törvénytervezetek - az 1991es országgyűlési határozati javaslat alapelveivel és célkitűzé seivel összhangban - a járulékfizetés és az ellátás jobb összhangját, a generációk közötti szolidaritást, a biztosítási elvek erősítését és a biztosítási ellátásra nem jogosultak időskori megélhetésének garantálását tartalmazzák. A társadalombiztosításról szóló '75. évi II. törvényt felváltó törvénycsomag új társadalombiztosítási filozófiát jelenít meg. Ha a jelenleg működő rendszertől való eltérését négy szóval fogalmazhatnám meg, azt mondanám: biztosítási elv, arányosság, öngondoskodás. Vannak azonban haz ánkban jelenleg is olyan idős emberek, akiknek saját jogon nincs, vagy kis összegű nyugdíja, ellátása van. Elsősorban róluk szól a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló '93. évi III. törvény módosítását tartalmazó T/4297. számú törvényja vaslat; szoros kapcsolatban van, összefügg a nyugdíjrendszer reformjával, valamint a szociális ellátások átalakításával kapcsolatos tervekkel is. A törvényjavaslat foglalkozik azokkal, akik a legnehezebb helyzetben vannak. E törvényjavaslat legjelentősebb eleme egy új ellátási forma bevezetése, ez az időskorúak járadéka. Az időskorúak járadékának bevezetésével a cél: az állam a szociális ellátórendszeren belül egy minimális összegű saját jövedelmet biztosítson a rászoruló idős emberek számára. A saját jöved elmen van itt a hangsúly. Ez egy méltóságteljesebb élet lehetőségét adja meg nekik. Tulajdonképpen nekik jár ez személy szerint és nem segélyként. Kiknek jár az időskorúak járadéka? A törvényjavaslat szerint - az ország gazdasági helyzete miatt - ma még rá szorultsági alapon az a személy kérheti az önkormányzattól, akinek saját és vele együtt lakó házas- vagy élettársa egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 80 százalékát, egyedülálló esetében a 90 százalékát. Azt hiszem, nem kell magyarázni, hogy itt a 90 százalék a nehéz élethelyzetből fakadó magasabb megélhetési költségeket veszi figyelembe. A törvénytervezet a tágabb, "egyedülálló" fogalmat használja, s azt hiszem, ez nagyon kedvező, sokkal kedvezőbb, mintha az "egyedül élő" fog almat használná. Tudjuk, lehet valaki úgy egyedülálló, hogy közben más családtagjával él egy háztartásban. Várhatóan kik veszik igénye ezt az ellátást? 1998. január 1jétől körülbelül 6070 ezer idős ember lesz jogosult erre az ellátásra. Egy részük a mai rendszeres szociális segélyezettek köréből kerül ki, ugyanis '98. január 1jétől nem kerül sor rendszeres szociális járadék megállapítására. A másik érintett csoportba azok a személyek tartoznak, akiknek ma nincs semmiféle jövedelmük, és családjuk tartja e l őket. A harmadik csoportba azok az idős emberek tartoznak, akiknek házastársa nyugdíjas, és házastársi pótlékot vagy jövedelempótlékot kapnak. A negyedik csoportot várhatóan azok alkotják, akik '98 után özvegyülnek meg, és az egy évig folyósított ideigle nes 50 százalékos özvegyi nyugdíj lejárta után 20 százalékos állandó özvegyi nyugdíjból lesznek kénytelenek élni. Az állandó özvegyi nyugdíjminimumot szeretnénk módosító indítványokkal fenntartani, illetve fokozatosan megszüntetni, hogy akinek van, illetve lenne lehetősége saját jogú nyugdíjjogosultság megszerzésére, az fel tudjon erre készülni, hogy meg tudja szerezni. Szeretném itt is, én is nyomatékosan hangsúlyozni: szerzett jogokat nem érint ez a tervezet. Tehát akiknek van megállapított ellátásuk, azo k változatlanul kapják. Az időskorúak járadéka kapcsán fölmerül az, hogy mekkora ennek a járadéknak az összege. Az időskorúak járadékának legnagyobb összege - összhangban az egyéb, megélhetést biztosító szociális ellátásokkal - a nyugdíjminimum 80 százalék a, illetve egyedülálló esetében 90 százalék. Ha ez évi adatokkal számolunk, a 80 százalék 9200 forintnak, a 90 százalék 10 350 forintnak felel meg.
