Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
4192 hogy ezt kövessék; olyan jogtisztelő magatartás, amelyik lehetetlenné teszi, hogy a szomszédságunknak joghátrányok következzenek be az ott élő három, három és fél millió magyar számára; és még egy, ami személyünk, valamennyiünk számára adott lehetőség: hogy nemcsak szavakban törődjünk a határon túli magyarsággal. Vegyék elő: ki elő fizetője határon túli magyar folyóiratnak? Ki veszi előszeretettel a határon túl megjelenő magyar könyveket? Ki vesz részt a külföldön (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) szerveződő magyar színházak budapesti előadásain? Ki fo gadja szeretettel az onnan átkelőket: (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismételten jelzi az időkeret leteltét.) Ki gondol velük minden lehetséges segítő pillanatban? Kérem, tudatosítsák pártkülönbség nélkül ennek az igényét a határon túlra sugárzóan. (T aps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kétperces reagálásra megadom a szót Győriványi Sándor frakcióvezetőhelyettes úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Trianon kérdése tulajdonképpen egy történelmi kataklizma következménye volt. A kialakuló új nemzetállamok bosszútól lihegve támadtak azokra az országokra, akiket az első világháború felelőseinek tartottak, holott a felelősség messzemenően megoszlott a háborúzó felek, a központi hatalma k és a szövetségesek között. A magyarság a Párizs környéki békéből - hisz a Kis Trianon kastélyban csupán a magyar békeszerződés megkötése folyt , a legrosszabb körülmények között jutott ki, hisz Magyarország ellen rendkívül erős nemzetközi propaganda fol yt, és míg az volt az eredmény, hogy Magyarországot nem vették fel a Népszövetségbe, ugyanakkor a többi utódállam létrehozta és megerősítette a kisantantot, Magyarországot próbálták beállítani ennek a békeszerződésnek a felelőseként. Hárommillió magyar - e z 1920as adat - volt az, aki átkerült a határon kívül és ott új életet kellett, hogy teremtsen, új irodalmat - közülük az erdélyi irodalom magas, rendkívül magas színvonalú volt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , új polit ikai életet, új viszonyokat, új magyar elképzeléseket ennek a hatalmas magyar tömegnek a számára. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kétperces reagálásra megadom a szót Csapody Miklós frakcióvezetőhelyettes úrnak, Magyar Demokrata Fórum. D R. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársunk azzal kezdte, hogy Trianonról sokan tudnak. Nos, Trianonról nagyon kevesen tudnak! Nagyon kevesen tudják azt, hogy 76 esztendővel ezelőtt Magyarország először veszítet te el területének kétharmadát és lakosságának egyharmadát. Egy, a közelmúltban végzett felmérés szerint a magyarsággal kapcsolatos kérdéseket vizsgálva 2600, érettségi előtt álló tanuló körében a fiatalok közül alig tudták valahányan, hogy a szomszédos ors zágokban hány országban élnek magyarok. (9.10) Alig tudták, hogy Trianonnak tudható be az említett lakosság- és területvesztés. Nem tudták pontosan, hogy milyen nyelven beszélnek - no, nem a székelyek, hanem egyáltalán Erdélyben. És a fiataloknak csak 23 s zázaléka tudta pontosan megmondani, hogy hol helyezkedik el a Vajdaság; ugyanennyien mondtak igent arra, hogy Kárpátalja Ukrajna egy része; a Csallóközről 21 százalék tudta, hogy Szlovákiában kell keresni; 58 százalék pedig ezekre a kistérségi elhelyezési kérdésekre vonatkozóan még csak helytelen választ sem tudott adni. Nem véletlen, hogy egy korábbi felmérés szerint több érettségi előtt álló - állítólag rádiót hallgató, állítólag a pedagógusok intencióit követő - gyermek Tőkés Lászlót románnak jelölte meg .
