Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 3 (277. szám) - Dr. Rapcsák András (KDNP) - a pénzügyminiszterhez - "Hány bőrt lehet még lehúzni a települési önkormányzatokról?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP):
4142 némiképpen elvesztik az alapjukat, amelyek azt sugallnák, hogy itt még valami további szorítás várható ezeken a területeken. Nincs erről szó. Azt is szeretném hozzátenni, noha a képviselő úr szóban nem említette, de az interpelláció írásos változatában szerepel, hogy ugyan az iparűzési adó tekintetében valóban gondolkozunk azon, hogy az adóalapot illetően módosítást javasoljunk a Háznak, é s ez meg is fog történni, de ezenkívül más módosulást '98ra nem tervezünk. Tehát ami a sajtóban korábban is megjelent, hogy esetlegesen itt is valamiféle újraosztó mechanizmust kellene a települések között bevezetni, ez '98ra semmiképpen nem szerepel a P énzügyminisztérium javaslatai között. Végezetül engedje meg, hogy néhány megjegyzést azért tegyek a '97es folyamatokat érintő konkrét felvetéseire. Azért a szabályozott források 15,3 százalékkal növekednek az eredeti bázishoz képest, azért az szjaügyek b eállítása egy kicsit sajátságos, mert kétségkívül igaz, hogy a helyben maradó rész 25ről 22 százalékra csökkent, de megjegyzem, így is abszolút növekedés van ezen az ágon, mintegy 12 százalékos mértékben. Ugyanakkor viszont az szjaátengedés lényegesen em elkedett: 36ról 38 százalékra. Persze emögött a kiegyenlítő mechanizmusok sokkal erősebb érvényesülése van, amit értek, hogy ez persze bizonyos településtípusoknak kevésbé jó, de más településtípusoknak viszont jó, és azt gondolom, valamiféle társadalmi i gazságosságot azért tükröz. Mindezek után azt tudom mondani, hogy - véleményem szerint - összefoglalva tehát úgy látszik, hogy az önkormányzati szféra helyzetében egy stabilizációt tudunk elérni 1998ban. Egy kicsit élesebben fogalmazva - miután képviselő úr is megengedte magának a kérdések végén; úgy hangzott, hogy a pénzügyi vezetés az önkormányzatok zsebéből szeretne újabb pénzeket kivenni , sajnos úgy kell értelmeznem képviselő úr felvetését, hogy talán mintha képviselő úr pedig az adófizetők zsebéből szeretne bizonyos pénzeket kivenni, merthogy a pénzügyi kormányzat szerepe ebben a dologban nem más, mint - ahogy szemléletes hasonlat mondja - hogy ez egyfajta csövet jelent, ahova az adók befolynak, és ahonnan a kiadásokra a pénzek kikerülnek. Tehát amen nyiben az a követelmény, hogy bizonyos területeken többet költsünk, akkor sajnos előbbutóbb ennek forrásait csak az adófizetőknél lehet megteremteni. Nem gondolom, hogy jövőre adókat kellene emelnünk, fordítva: az elvonások szintjét a GDPhez képest továb b kellene mérsékelnünk, s ezzel van összhangban az a kiadási lehetőség, ami ma látszik. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem interpelláló képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkár úr válaszát. DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP) : Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát, annál is inkább, mert az utolsó mondatok alátámasztani látszanak azokat a hibákat, amiket most jelezni akarok. Először is említette a gazdasági stabilizációt. Se mmiféle stabilizációs program nem jelenthet olyan, egyoldalú érdekek mentén megfogalmazott programot, amely a központi költségvetésből egyrészt az állampolgárok, másrészt az önkormányzatok vállára teszi a terheket. Itt erről van szó, nagyon jól tudjuk: for rásképzés valósult meg a reálbérek csökkentésével, valamint az önkormányzati működőképesség és ellátási képesség visszaszorításával. A másik dolog: rendkívül jó retorikai fordulat, hogy "nem szeretném én sem természetesen, hogy növekedjenek az adók", bár a Pénzügyminisztérium tevékenységét látva lehet, hogy az országunk "Éljen az adó!" táblák alatt fog fölvonulni. Nem erről van szó. Arról van szó, hogy az önkormányzati forráscsökkenések azok, amik újabb állampolgári terheket jelentenek. Az önkormányzati for ráscsökkenésnek nincs stratégiája. A Pénzügyminisztérium, illetve a politikaigazdasági tervezés nem tud stratégiát adni, hogy milyen folyamatokra készülhetnek az önkormányzatok, az állampolgárok. Ez itt a probléma.
