Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 2 (276. szám) - A nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
4050 milyen szempontok szerint kell hogy történjen. Így aztán nemcsak a céláll apot egzakt körvonalazása lehetetlen, hanem a hozzá vezető utaké is. Az előterjesztők mind a célállapot, mind pedig a hozzá vezető utak tekintetében megmaradnak az általános jelszavak színvonalán. Jellemző példa: a környezetvédelmi szabályozásnak a költség ek és a környezetvédelmi, illetve az ökológiai hasznok viszonyát tekintve hatékonynak kell lennie. A hatékonyságelemzésre és a gyengepontelemzésre azonban már nem telik a programalkotóknak. Hiányzik az eddigi környezetvédelmi tevékenységek esetében a ráfor dítások, kölcsönök, támogatások stb. felhasználása és hatékonyságának elemzése. Milyen forrásból, milyen célokra, mennyit költöttek az évek során, és milyen hatékonysággal? Ez az információ az irányítás egyik legfontosabb eszköze. Általánosan: figyelmen kí vül van hagyva a hazai társadalom tevékenysége és viszonya a környezetvédelemhez. Hiányzik a civil szervezetek, az MTA stb. véleménye. Ha az agrárprogramhoz kell a társadalom véleménye, akkor a környezetvédelmi programhoz is kellene. Egy ilyen, az Országgy űlés elé hozott programban a szabályozási, a jogalkotási és jogalkalmazási kérdéseknek központi szerepűeknek kellene lenniük. Ezzel szemben mindössze egykét lap jut a szabályozás, a jogi és a pénzügyi szabályozás témakörére, holott éppen ezekkel is kiemel ten kellene foglalkozni. Van ugyan egy kigyűjtés a hatályos jogszabályokról, de semmit sem találunk azok hatályosulásával kapcsolatban. Meg kell jegyeznem, hogy az önkritika is távol áll a program készítőitől. Nem vetődik fel sehol a felelősség kérdése. Sz ép példája ennek a következő, az elmúlt évtizedekre jellemző személytelen, következmények kérdését még halvány utalás formájában is messze elkerülő fogalmazás: "A környezetbiztonságra alapvető befolyást gyakorló ipari - kiemelten vegyipari - létesítmények biztonságtechnikai ellenőrzöttsége, tevékenységük kockázatelemzése intézményesen nem biztosított, és nem teljeskörűen szabályozottak a veszélyes anyagok szállításával összefüggő tevékenységek sem". Pedig ha egy országban a környezetbiztonságra alapvető bef olyást gyakorló ipari létesítmények biztonságtechnikai ellenőrzöttsége, tevékenységük kockázatelemzése intézményesen nem biztosított és nem teljeskörűen szabályozottak a veszélyes anyagok szállításával összefüggő tevékenységek sem, akkor abban az országban csapnivaló a környezetvédelmi jogalkotás, csapnivaló a kormány környezetvédelmi tevékenysége, és gyakorlatilag hatástalan a környezetvédelmi intézményi rendszer - és mindezek miatt azonnal fel kell vetni a személyes felelősség kérdését. Mindezekkel persze az anyag nem foglalkozik. A programot az Országgyűlés kapja, tehát a törvényalkotók. Az anyagnak a jogalkotási, határozathozatali munka megkönnyítésére is figyelmet kellett volna fordítania. Az Országgyűlés ebben az esetben irányítási funkciót lát el, hat ározatával irányt szab. A rosszul vagy alkalmatlanul tálalt javaslati anyag azt eredményezheti, hogy a megszabott irány nem lesz a legmegfelelőbb. A szakmai színvonal szemléltetésére még néhány példát szeretnék felsorolni. A 6. oldalon beszélnek a szerzők általános prioritásokról és célkitűzésekről, de optimalitásról és optimalizálásról sehol sem. Nem tudom, hogy az anyagok szerzői a "prioritás" szó jelentésével tisztában vannake - ez csak egy kis csipkelődés a részemről. Az áll a 124. oldalon, hogy "A kör nyezetvédelmi program végrehajtása során elsődleges prioritást képez a környezetbiztonság" stb. A prioritás elsőbbséget jelent, az elsődleges prioritás pedig elsődleges elsőbbséget. Tegyük fel, hogy értjük, mi az elsődleges prioritás; nehezen érthető azonban, hogy a környezetbiztonsági alapelvek konkrét meghatározása miért nem történt még meg. Hogyan lehet ezek nélkül programot készíteni? A másik idézet a 10. oldalról van: "Azokat a kármentesítési megoldásokat kell előnyben részesíteni, melyek több pr oblémát oldanak meg egyszerre." Eszerint nem az optimális megoldásokat kell előnyben részesíteni, hanem azokat, amelyek több problémát oldanak meg egyszerre? Ha tehát betömjük a léket egy süllyedő csónakban vagy hajón, hogy ne süllyedjen el, azzal szemben tán
