Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 2 (276. szám) - Döntés napirendi javaslattól eltérő indítványról - Döntés napirendi javaslattól eltérő indítványról - Az ülés napirendjének elfogadása - Döntés törvényjavaslatok együttes általános vitája időkeretéről - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
4018 bontsuk ketté a törvényt. Én most meglepődve hallom, hogy ez nem jó. (Dr. Kutrucz Katalin: Nem azt mondtam, hogy a kettébontás nem jó.) A magunk részéről eredetileg a 40 órát egészében kívántuk felajánlani, úgy gondoltuk, hogy ez az ellenzék r észéről érkező kérés, amelynek szívesen eleget teszünk. Azt gondoljuk, hogy a 40 óra nem tekinthető szükségtelenül vagy megalázóan rövid időtartamnak, hiszen ez azt jelenti, hogy az ellenzéknek 20 óra áll rendelkezésre véleményének kifejtésére. Nem hiszem, hogy ez kevés lenne, és ez természetesen csak az általános vitára vonatkozik. Nem fogadhatjuk el, hogy ezt statáriális eljárásnak nevezzék ellenzéki képviselők, hiszen a statáriális eljárásnak az a lényege, hogy valamilyen ügyben nagyon szigorú ítéletet h oz. Itt azonban a dolog lényege az, hogy ez a statárium egy halódó rendszert kíván életre kelteni; a nyugdíjrendszer megváltozásáról van szó. Furcsálljuk azt, hogy az ellenzék arról beszél, nem vehet részt a vitában, és amikor számára fontosnak tűnő kérdés ekben nagyobb részt üres padsorokat látunk... (Taps, közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Így van!) , és most ebben az ügyben Szájer József képviselőtársam, frakcióvezető úr, rendszeresen kér gombnyomásos szavazást akkor, amikor két vagy három saját ké pviselőtársa ül a padsorokban... (Hangok a kormánypárti padsorokból: Így van!) - vajon helyese ez? Vajon komolyan lehete venni azt a szándékot, amit ő kifejezésre juttat? Vajon komolyan érdeklie ez az ellenzéki képviselőket, ha ilyen kis számban vannak jelen? Azt hiszem, mindannyiunk közös érdeke - ellenzéki és kormánypárti képviselőké , hogy azt az arénát, ami itt kialakult, műhellyé változtassuk. Ehhez kérem az önök segítségét. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Burány Sándor képviselő úrnak, MSZP. BURÁNY SÁNDOR (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az MSZPfrakció nevében én sem tartom méltánytalanul kevés időnek azt, amit a nyugdíjreform vitájára szánunk. Úgy gondolom, kompromisszumkészségünket tanúsí tottuk akkor, amikor belementünk a törvénycsomag tárgyalásának megbontásába, amikor felemeltük a tárgyalásra szánt időkeretet. Ami miatt mi a magunk részéről ragaszkodtunk a július közepi elfogadáshoz, az két ok volt. Az egyik, hogy elegendő időt kell adni a társadalomnak a törvényre való felkészüléshez; a másik: a költségvetési törvény és az adótörvények előkészítése feltételezi, hogy mindazok az összefüggések, a nyugdíjemelés mértékének költségvetési kihatásai, a járulékok csökkentésének kihatásai, a járu léktörvényre vonatkozó kihatások ismertek legyenek ezen törvényjavaslatok előkészítésének fázisában is. Ezért tartottuk ezt a kérdést fontosnak, minden másban kompromisszumkészek voltunk. Sajnálom az ellenzéki pártok most elhangzott nyilatkozatait. A magun k részéről szeretnénk, ha ebben a vitában az ellenzék képviselői részt vennének. Persze ehhez két feltételt teljesíteniük kell; az egyik, hogy vegyenek részt az ülésen, a másik pedig, hogy legyenek érveik hozzá. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormán ypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Gáspár Miklós képviselő úrnak, KDNP. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Van még KDNP?) DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy látszik, kormánypárti képviselő társaink nem értették meg, hogy tulajdonképpen mi az ellenzék alapvető problémája ezzel az időkerettel. (Hangok a kormánypárti padsorokból: Halljuk!) Bár a 40 óra, amelyet erre a rendkívüli horderejű törvénycsomagra szán a kormányzat, ez is kevés, de az al apvető problémánk nem ez, hanem az, hogy
