Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 2 (276. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
4002 Megadom a szót Torgyán József frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. (Zaj, közbesz ólások: Nem! Már szólt Tímár György!) Ja, persze, bocsánat! Nem, isten őrizz! (Derültség, zaj. - Taps.) Hiába, automatikussá válik az ember egy idő után. (Derültség, zaj.) Senki nem kíván már a földtörvény dolgában nyilatkozni? (Zaj.) Megadom a szót Bogárd i Zoltán frakcióvezetőhelyettes úrnak, MDF. (Moraj.) BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajnos azt kell mondanom, hogy olyan helyzetben vannak a kormánypárti képviselők, mint a rossz sakkozó, aki nem tudja, hogy az a lépés, amit most lépett, az a negyedik lépésben matt - csak neki. (Zaj, közbeszólások a kormánypártok soraiban.) Ugyanis annak hangoztatása, hogy mi a külföldieknek nem akarjuk megadni a földszerzés jogát, csak a belföldi jogi személyiségeknek, ez azt jelenti, hogy a külföldiek ugya núgy földhöz juthatnak Magyarországon, mint a belföldiek. És ezt nem én mondom, kedves képviselőtársaim, hanem Medgyessy Péter pénzügyminiszter mondta a nemzeti agrárkerekasztal ülésén. Ő ugyanis azt mondta, hogy nem lát lehetőséget arra, hogy a jogi szemé lyiségű vállalkozások földszerzési jogot kapjanak Magyarországon, mert akkor nincs megállás, nem lehet megakadályozni azt, hogy külföldiek földhöz jussanak. Ugyanis ő azt mondta, hogy a nemzetközi szerződések - és ma ez itt már el is hangzott - nem teszik lehetővé, hogy a hazai és a nem magyar vállalkozások különböző elbírálás alá kerüljenek. A másik kérdés pedig, ami szintén elhangzott, hogy egy Magyarországon bejegyzett vállalkozásnak nyugodtan lehet külföldi tagja. Van egy másik probléma is, ami a megsze rezhető terület korlátozását jelenti a mai magyar földtörvényben. Abban a pillanatban, ha önök felszabadítják, akarom mondani lehetővé teszik jogi személyiségek földszerzését, abban a pillanatban el kell felejteni azt, hogy egy személy mennyi földet szerez het. Abban a pillanatban ugyanis semmi nem tiltja, hogy ugyanaz az öt személy akár húsz szövetkezetet alakítson, és ettől kezdve egy "aki bírja, marja"állapot alakul ki Magyarországon, ez pedig nem érdeke Magyarországnak. Köszönöm. (Taps az ellenzéki párt ok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Raskó György képviselő úr, az MDNP frakcióvezetőhelyettese. Megadom a szót. (Általános zaj.) DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP) : Elnök Ú r! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarom szaporítani a szót, ezért az ügynek csak arról a részéről beszélek, ami véleményünk szerint a megoldást hozhatná és megteremthetné azt a konszenzust, amit valószínűleg kormánypárti és ellenzéki pártok is egyaránt he lyesnek tartanának. Ennek az a lényege, hogy mielőtt egy ilyen módosítást a parlament elé terjesztene a kormány, ki kellene vagy ki kell dolgoznia egy olyan hosszú lejáratú földvásárlási hitelkonstrukciót, amit azoknak a főfoglalkozású mezőgazdasági vállal kozóknak lehetne nyújtani, akik az életképes birtoknagyság eléréséig finanszíroznák a földvásárlást egy tízéves vagy ennél hosszabb kedvezményes kamatozású hitelkonstrukció keretében. Megvan erre a földjelzáloghitelintézet, a jelzálogtörvény úgyszintén, e zek az intézmények megadják annak lehetőségét, hogy akár egy nagyon rövid időn belül egy ilyen hitelkonstrukció megkezdje vagy segítse ezt a fajta birtokkoncentrációt. Úgy gondolom, hogy ebből a szövetkezeteket sem kellene kizárni, de azt a feltételt rögzí teni kellene, hogy a szövetkezet ilyen jellegű földvásárlása csak addig finanszírozható kedvezményes kamatozású hitellel, amíg szövetkezeti formában marad a vállalkozás, tehát ahol egy tag - egy szavazat van. Ebben az esetben ugyanis teljesen kizárt, hogy oda külföldi akár egy fillért is befektessen, pontosan az egy tag - egy szavazat elve miatt, tehát nincsen az a veszély, mint más gazdasági társaságnál, kft.nél vagy részvénytársaságnál, hogy egy külföldi egy magyar szövetkezeten keresztül megfinanszírozz a a földvásárlást, és ezáltal egy belátható időn belül - mondjuk, az uniós tagság után - mindenképpen birtokon belül kerül, olcsón megszerzett földdel
