Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 2 (276. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÓTI GYÖRGY (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
3991 Románia érdekeinek, a romániai magyar kisebbség és a magyarországi román kisebbség törekv éseinek." Ezekkel a gondolatokkal mi a magunk részéről egyetértünk, és úgy gondoljuk, elismerése a mi eddigi erőfeszítéseinknek. Az elmúlt hetek eseményei igazolták azt, hogy az oktatási törvény tervezetében megszületett az egyetértés az RMDSZ és a kormány erők között, új közigazgatási törvény készül, amely figyelembe veszi a kisebbség törekvéseit, a román kormány aktívan szorgalmazza a regionális együttműködést, hogy valóban lényeges elmozdulás történt az elmúlt időszakban. Mi kicsit furcsálljuk - bár megér tjük , hogy ma nagyon sokan sietnek learatni azokat a gyümölcsöket, amelyeket érlelődő voltukban még karóval akartak elverni, sokan utaztak ki az ellenzék részéről az elmúlt hetekben, hónapokban, jelezve, hogy milyen fontos szerepük volt. Mi örülünk annak , ha ők ezt támogatják, azt viszont furcsálljuk, hogy az elmúlt heti szavazás során az MDNP volt az egyetlen párt, amely felismerte, hogy Romániában fontos változások történtek, és ennek következtében volt ereje változtatni korábbi álláspontján. Mi azt vár juk, azt kérjük az ellenzéktől, hogy felelősségteljesen ítélje meg ezt a helyzetet, és azt reméljük, hogy Marosvásárhely főterén ez a történelmi kézfogás lesz a valódi jelképe a magyarromán kapcsolatoknak (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , és nem az 1990es pogrom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Csóti György frakcióvezetőhelyettesnek, MDF. CSÓTI GYÖRGY (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valamennyien, akik ott jártak 1989 dec emberében Erdély földjén, tapasztalhatták, hogy Temesvártól Marosvásárhelyen át Bukarestig eufória uralkodott a szomszédos országban, csodálatos hangulat volt, amelyet azután '90 márciusában hideg zuhanyként oltott ki az, amiről tévesen úgy szólt SzentIvá nyi István képviselőtársam, frakcióvezető, hogy két nép támadt egymásra. Nem, tisztelt frakcióvezető úr, nem két nép támadt ott egymásra, hanem az akkori román politikai hatalom szövetkezett az ottani politikai alvilággal, hogy egy rasszista merényletet kö vessenek el a magyarsággal szemben. (Hangok az ellenzéki pártok soraiból: Úgy van! - Szórványos taps ugyanonnan.) Nos, tisztelt képviselőtársaim, térségünkben sajnos még nem olyan stabil a politikai helyzet, hogy egy kedvezően alakuló helyzet után ne törté nhessen nagyon gyorsan, pánikszerűen kritikus állapot. Éppen ezért most nem mosolypolitikára, nem kedélyeskedésre, önünneplésre van szükség, hanem arra, hogy a pártpolitikusoktól kezdve a legmagasabb közjogi méltóságig mindenki támogassa a napi munkában a mai román politikai hatalmat, hogy a magyarságnak tett ígéreteit - a tanügyi törvény módosításától kezdve, az egyetemen keresztül - megvalósíthassa, és ne tudjon bekövetkezni Romániában egy kedvezőtlen fordulat, hogy Románia többet már ne tudjon letérni ar ról az útról, amely a magyarsággal való kiegyezéshez vezet, amely az Európai Unióhoz és a NATOhoz vezet - ezt kell nekünk keményen, a mindennapi munkában megtenni (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , és nem önünneplésre és nem egy más ócsárlására kell törekedni ezen a területen. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Csépe Béla frakcióvezetőhelyettes úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Röviden mi is felvillantjuk azt a hét évet, ami a közvetlen szomszédságunkban, Romániában lezajlott, elsősorban azért, mert határainkon kívül ott él a legnagyobb magyar kisebbség. Emlékeztetek rá, hogy a szörnyű Ceauescurendszer bukása után Romániára rák öszöntött egy olyan kor, amelyben a magyarság talán még rosszabb helyzetbe került, mint a kommunista uralom idején, hiszen ez a rendszer egy posztkommunista rendszer volt.
