Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 2 (276. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. OROSZ SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság elnöke:
3985 természeti erőforrások tulajdona, eladása, hosszú lejáratú bérlete is fel van sorolva; a külföldi állampolgárok kedvezőtlenebb elbánásban részesíthetők. Hogy van Dániában a földtörvén y? Külföldi vehet, de azzal a kötelezettséggel, hogy hat hónapon belül áttelepül. Ha Provenceból hajlandó áttelepülni Dániába, akkor ott vegyen földet; helybenlakáshoz kötött, mert különben hatályát veszti a szerződés. Tehát számtalan garanciát lehet beép íteni, de így, szabadon csak azt mondani, hogy belföldi társaság tulajdonjogot szerezhet, nem véd meg a külföldi tulajdonszerzés lehetőségétől. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Raskó György frak cióvezetőhelyettes úrnak, MDNP. DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Néppárt a többi ellenzéki, felszólaló képviselőtársával együtt nem osztja a kormány azon véleményét, mely szerint a külföldiek földtulajdonszerzése teljes biztonsággal kizárható majd a javaslat szerint. Úgy gondoljuk - és csak a közgazdasági részére szeretnék a dolognak utalni , arról van szó, hogy a föld, termőföld magyarországi ára és a nyugateurópai ár között jelentős különbség van, amely önmagában is s pekulációra adhat okot, tehát ilyen jellegű vásárlások ismertek kicsiben - ismertek lennének egyébként nagyban is. Valójában pontosan e másikról szeretnék beszélni, a nagybani vásárlásról. A külföldieknek nincs idejük meg valószínűleg energiájuk sem arra, hogy kicsiben vásároljanak fél, egyhektáros parcellákat. Egy gazdasági társaság, egy szövetkezet, amely helyben ismeri, kik hajlandók földet eladni, nagyon jól tudna ilyen strómanszerepet játszani, tehát felhajtóként közreműködni. Miután ezeknek a szövetk ezeteknek jelen pillanatban nincsen pénzük arra, hogy saját erőből földet vásároljanak, valószínűleg ezt a külföldi meghitelezné; mindkét fél jól járna, a szövetkezetet szanálnák átmenetileg, és ezáltal tulajdonosváltás lenne jelentős mértékben. Az nem kér dés, hogy a földtulajdon fizikai valóságában mikor, hogyan, kinek a tulajdonába kerül. A lényeg az, hogy a magyar gazdáknak, mezőgazdasági vállalkozóknak nem lenne esélyük arra, hogy tőkeerős befektetőkkel a föld használatáért versenyezzenek. Ez a fő probl éma, és ez az (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) , amit gyakorlatilag jogi kérdésekkel megoldani nem lehet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, a mezőgaz dasági bizottság elnökének. DR. OROSZ SÁNDOR , a mezőgazdasági bizottság elnöke : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy tűnik, egy napirend előtti felszólalás keretében - és ahogy hozzám eljuttatták a továbbiakat, még néhány napirend előtti f elszólalás keretében - megpróbálunk egy nagyon komoly törvény, a termőföldről szóló törvény módosítása kapcsán egy sajátos általános vitát lefolytatni. Szeretném mindenekelőtt rögzíteni - ismervén a tervezetet, ami a kormány előtt szerepelt az elmúlt héten , úgy gondolom, nem lehet kérdés, hogy jogilag külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát Magyarországon változatlanul nem szerezheti meg - e tekintetben váltást nem jelent. Ugyanakkor szeretném jelezni azt is, hogy a nemzeti agrárkerekasztalon a felek egyes dolgokban egyetértettek, más dolgokban nem értettek egyet. Többek között nem volt egyetértés a tekintetben, hogy milyen tulajdonosai lehetnek, kik lehetnek a tulajdonosai a földnek Magyarországon. Az ell enzéki pártok és jó néhány szervezet egyértelműen azon az állásponton voltak, hogy kizárólag belföldi magánszemélyek lehetnek; a kormánykoalíció pártjai és más szervezetek pedig azon az állásponton voltak, hogy a jogi személyek számára lehetővé kell tenni a termőföld vásárlását,
