Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP):
3932 A törvényjavaslatból, valamint a bírák jogállásáról és a javadalmazásról szóló törvényjavaslat rendelkezéseiből világosan kitűnik, hogy a bírói munka színvonalának javítása érdekében szigorodnak a bíróvá válás feltételei. Ez a szakmai megfelelőség biztosítéka is lehet. A folyamat állomásai a fogalmazói és az ezt követő titkári munkakör. A jogi egyetem elvégzését követően a szükséges gyakorlati ismeretek megszerzésének idejét a fogalmazó részére a törvényjavaslat jelenleg két évről három évre emeli, és kötelezően előírja, hogy a joggyakorlat keretében biztosítani kell, hogy a fogalmazó minden bírósági szinten és ügyszámban megfelelő gyakorlatot szerezzen, továbbá határozatterv ezeteket készítsen, jegyzőkönyvet vezessen, valamint vegyen részt az ügyfelek fogadásán. A fogalmazói idő elteltével, de még a titkári kinevezés előtt bírói pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni, mert a javaslat szerint a titkári működés az ítélke zésre való felkészülés utolsó szakasza, amely legkevesebb egy évig tart, ezért feltétlenül szükséges meggyőződni arról, hogy a jelölt alkalmase eredményes titkári ténykedés után a bírói pályára. Nem kívánok az általános vita keretében a javaslat valamenny i jogintézményével foglalkozni, csupán a szolgálati viszony létesítéséről, módosításáról és megszüntetéséről, valamint a tartalmából eredő jogokról és kötelezettségekről teszek vázlatos említést. A jogviszony tervezet szerinti elemei sokban hasonlóságot mu tatnak a közalkalmazottak, köztisztviselők jogállásáról szóló, valamint a munka törvénykönyve rendelkezéseivel. A különbségek az igazságügyi szolgálat sajátosságaiból fakadnak. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya kinevezéssel és ennek elfog adásával határozatlan vagy meghatározott időre jön létre. A kinevezést pályázat előzheti meg, amelynek kiírása fő szabályként nem kötelező jellegű, arról a kinevezési jogkör gyakorlója dönt. Kivételként kötelező a pályázat kiírása magasabb vezetők kinevezé se esetében. A javaslat tételesen felsorolja azokat a kérdéseket, amelyeket a kinevezési okmányoknak tartalmazniuk kell, és rendelkezik arról, hogy a kinevezéssel együtt át kell adni az igazságügyi alkalmazottnak a feladatait tartalmazó munkaköri leírást. Célszerűbbnek tartanám azonban, ha ez utóbbi a kinevezés része, illetve tartalma lenne, figyelemmel a kinevezés tartalmának módosítására vonatkozó szabályokra is. Fő szabályként a törvényjavaslat - a munka törvénykönyvéhez hasonlóan - a kinevezés közös meg egyezéses módosítását határozza meg, és csupán néhány esetben nyílik lehetőség annak egyoldalú, az igazságügyi szerv által történő módosítására. A javaslat nem tekinti módosításnak a szolgálati viszony tartalmának törvényi, kötelező jellegű rendelkezésen a lapuló megváltozását, illetve az illetmény változtatását. A szolgálati viszony tartalmának speciális módosulására kerülhet sor abban az esetben, amikor az igazságügyi alkalmazott álláshelye tőle független szervezeti okok miatt szűnik meg. Ilyenkor az alkal mazottnak, amennyiben erre lehetőség van, a javaslat által megfelelőnek minősített más munkakört kell felajánlani. A szolgálati viszony megszűnésének szabályozásán a javaslat a más munkavégzési jellegű jogviszonyok megszüntetésére vonatkozó alapvető rendel kezéseket követi. Így megszűnhet a jogviszony az abban részt vevő alanyok egyoldalú és közös akaratából, továbbá a tőlük független, objektív okokból. A javaslat nem tesz említést a szolgálati viszony megszűnésének azon esetéről, amikor az igazságügyi alkal mazott meghal. Csak megjegyzem, hogy a munka törvénykönyve a munkaviszony ilyen megszűnését első helyen sorolja fel. A szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének következményét szabályozza a javaslat, ezek a rendelkezések jellegükben hasonlóak a munka törvénykönyvéből ismert jogkövetkezményekkel, de az igazságügyi szervekre nem rónak akkora anyagi terhet, mint más esetben. A jogviszony sajátos elemei végigvonulnak a szolgálati jogviszony tartalmából eredő jogok és kötelezettségek javaslat szerinti megha tározásán.
