Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 11 (244. szám) - Dr. Rapcsák András (KDNP) - az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterhez - "A villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulás mint részben külföldi tulajdonba került villamosenergia-szolgáltató társaságok burkolt juttatása" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. FAZAKAS SZABOLCS ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter:
393 Ez természetesen ellentmondás, de ha az utóbbi állami álláspont valós, akkor az áramszolgáltató társaságokba történő vagyonbevitel törvénysértő, ezért semmis. Végezetül figyelembe kellene venni, hogy a hatályos alkotmány szerint sem az állampolgárok , sem a társaságok, sem az önkormányzatok számára ajándékozási kötelezettség vagy terhükre dézsma, illetve harács nem írható elő. Kérdéseim: Tervezike a sérelmezett rendelet felülvizsgálatát? Hogyan tartják összeegyeztethetőnek a piacgazdaság elveivel azt , hogy a privatizált áramszolgáltató társaságok ellenérték nélkül és a hozzájárulást fizetők rovására jutnak jelentős nagyságú vagyonhoz? És végül kérdezem, hogy a kormányt nem kötike a törvények és más jogszabályok, avagy tetszése szerint értelmezheti és alkalmazhatja azokat. Várom miniszter úr válaszát. (Taps a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter válaszol. Megadom a szót. DR. FAZAKAS SZABOLCS ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter : Igen tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt a tisztelt képviselő úrnak arra a remélhetőleg költői kérdése kívánok válaszolni, hogy vajon a kormányt kötike a törvények és más jogszabályok, vagy ahogy ő fogalmazott, tetszése szerint értelmezheti és alkalmazhatjae azokat. A kormányt természetesen kötik a Magyar Köztársaság törvényei, egyéb jogszabályai, és azokat a kormány tiszteletben is tartja. Ez a villamos hálózatfejlesztési hozzájárulás esetén is fennáll. Megjegyezni kívánom, hogy az interpellációban hivatkozott, a villamos művek kizárólagos állami tulajdonáról rendelkező, a polgári törvénykönyv 172. §ának g) pontjában foglalt törvényi szabályozás már nin cs hatályban. Áttérve a villamoshálózatfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos szabályozásra, a következőket tartom szükségesnek elmondani. A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény előírja, hogy az áramszolgáltató köteles az új fogyasztó igényét, valamint a szolgáltatásba már bekapcsolt fogyasztók többletigényét is kielégíteni. A fogyasztói igénykielégítési kötelezettség teljesítése csak hálózatfejlesztéssel valósulhat meg. A törvény megalkotása sor án az Országgyűlésnek döntenie kellett abban, hogy a villamos energia fogyasztói árak tartalmazzáke a villamos hálózat fejlesztésének költségeit, vagy csak részben tartalmazzák, és a fejlesztési költségekből azok vállaljanak nagyobb terhet, akik érdekében a konkrét fejlesztés szükségessége felmerült. A törvény megalkotásánál az Országgyűlés azt a helyes döntést hozta, hogy a villamos energia fogyasztói ára a hálózatfejlesztés teljes költségeit ne tartalmazza, ezzel is mérsékelve a költségekre fedezetet nyú jtó ár kialakításával kapcsolatos, napjainkban is mindenki által átélt nehézségeket. A villamosenergiatörvény 44. §a úgy rendelkezik, hogy az árral nem fedezett fejlesztési költségeket azok viseljék, akiknek érdekében az szükségessé vált. A hálózatfejles ztési hozzájárulás mértékéről a törvény konkrétan nem rendelkezik. Annak szabályozására az árhatósági jogkört gyakorló minisztert, ebben az esetben az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztert hatalmazza fel abból kiindulva, hogy az ármegállapításná l el nem ismert fejlesztési költséghányadot állapítsa meg hálózatfejlesztési hozzájárulás formájában. A törvény felhatalmazása alapján kiadott, a villamoshálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló 26/1995. (VII. 25.) IKIMrendeletben megjelent szabályozás a kiinduló helyzet kialakítását jelentette, amelyet a villamosenergia- szolgáltatási díjak emelése figyelembevételével időszakonként felül kell vizsgálnunk. A felülvizsgálatnál arra kell figyelemmel lennünk, hogy amilyen mértékben beépülnek az árba a fejles ztési költségek, olyan mértékben csökkentenünk kell a hálózatfejlesztési hozzájárulás mértékét. Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy a villamos hálózat megfelelő kiépülésével, sűrűsödésével csökkennek a fejlesztési költségek is. Meg kell vizsgálni azt is, hogy az
