Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
3920 Egyetértek Balsai Istvánnal, valóban nincs benn az alkotmánykoncepcióban ez az elem, de az ellenkezője sem. Az viszont benne van, hogy a jogállamiság megerősítésére törekednünk kell szervezeti es zközökkel is, és az adott esetben a kormány indokolásának ez a két mondata, amelyet idézni kívánok, mindenképpen megerősíti, hogy ez a jogállamiság megteremtéséhez fontos lépés. Felolvasnám az indokolásból ezt a két mondatot: "A politikailag semleges bírói hatalmat elkülöníti a törvényhozó és végrehajtó hatalomtól. Ennek érdekében az igazságügyminiszternek a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogosítványai megszűnnek." Én úgy gondolom, hogy ez a szervezeti garancia önmagában biztosítja azt, hogy a bíróság ne kerülhessen még véletlenül se bármiféle kiszolgáltatott helyzetbe a mindenkori végrehajtó hatalomtól. Itt nem túlzottan szerencsés példaként a zalaegerszegi bíróság ablakbeverését már ketten is idézték. Én azt hiszem, hogy ezt a helyi gazdasági hivatal fogja elintézni, és nem az országos igazságszolgáltatási tanács. (Dr. Avarkeszi Dezső: És nem is a miniszter.) De ha már a példa elhangzott: ezekkel a kérdésekkel nem a végrehajtó hatalomtól függően kell foglalkozni. Nyilvánvaló, sokkal fontosabb döntések is születnek, például megyei bírósági elnöki kinevezések. Egy ilyen döntésnek igenis nemcsak szervezeti, hanem tartalmi elemei is vannak. Nem közömbös, hogy egy megyei bíróságnak az elnöke ki lesz, és az sem közömbös például, hogy az eddigi ügykiosztási r endszerben adott ügyekben kit jelöl meg bírónak. Ezek nemcsak szervezeti kérdések, igenis befolyásolhatják az érdemi döntéseket. Ezek a döntések pedig a végrehajtó hatalomnak a befolyását teszik lehetővé az igazságszolgáltatásra. Az országos igazságszolgál tatási tanács szervezetileg is, önálló költségvetési fejezetként pedig pénzügyileg is nagymértékben függetleníti az igazságszolgáltatást a végrehajtó hatalomtól. Itt elhangzott néhány ellenvetés. Például az, hogy az igazságügyminiszter interpellálható, it t pedig nincs, akit interpellálni lehessen. Én nem hinném, hogy ilyen szervezeti kérdésekkel kellene az Országgyűlésnek foglalkoznia. Az Országgyűlésnek mint törvényhozó hatalomnak semmilyen formában nem illik beleszólnia a bírósági szervezeti kérdésekbe. Legalább annyira nem illik beleszólnia, ahogy az érdemi igazságszolgáltatási tevékenységbe sem, hiszen a szervezeti kérdések - a már említett példákra utalva - igenis alkalmasak arra, hogy befolyásolják az igazságszolgáltatást. Jogállamibb időben kevésbé, esetleg más széljárás esetén talán jobban, ahogyan a világon erre mindenfelé voltak is példák. Az országos igazságszolgáltatási tanács összetételével kapcsolatosan is voltak gondjai Balsai Istvánnak. Én ebben nem érzek semmiféle problémát. A bírói önkormán yzat oldaláról a kilenc megválasztott bíró, tehát az abszolút, sőt kétharmados többséget biztosító bírói szakmai rész mellett ott szerepel hat további személy. Igaz, hogy közülük egy ismételten bíró, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a többiek azonban másmás n ézőpontot képviselnek. Képviselik a kormányt, képviselik a Legfőbb Ügyészséget, képviselik az ügyvédi kart, és bizony nem véletlenül képviselik az Országgyűlés két illetékes bizottságát: az alkotmányügyi bizottságot, illetőleg a költségvetési bizottságot, hiszen anyagi jellegű kérdésekben, a költségvetést érintő kérdésekben is dönteni kell. Nem vitásan egy szavazatuk van, és ez így jó. De hogy ott vannak és elmondhatják a véleményüket, ez nagyon fontos. És ez az összetétel igenis a hatékony tevékenységet se gíti elő. Nem kívánok azzal foglalkozni, hogy Isépy Tamás itt éghajlati szempontokat is említett az országos igazságszolgáltatási tanácsnál. Országos igazságszolgáltatási tanácshoz hasonló szervezet éppen máshol is működik, hidegebb égtájakon. Nem ez a lén yeg. A lényeg az, hogy az országos igazságszolgáltatási tanács létrehozása minden szempontból előbbre lépés. Akkor is, ha erre az előbbre lépésre még a magyar jogtörténetben nem volt példa. Ezt a lépést mi fogjuk most megtenni előreláthatóan. És ez előremu tató lépés, éppen azért, mert még jobban függetlenné teszi az igazságszolgáltatást a végrehajtó hatalomtól, és ez bizony már Montesquieu óta is a hatalommegosztás egyik nagyon lényeges kérdése. Az, hogy egyetlen hatalmi á g lenne, amely korlátlan, amint ezt Isépy Tamás említette, kissé pontatlan megfogalmazás. A magyar alkotmány értelmében interpellálni csak a kormány tagjait,
